Sztrájk és szmogriadó - Demszky bizonytalan | Weborvos

Levélben kér állásfoglalást a Főváros a BKV-sztrájk idején esetlegesen elrendelt szmogriadóval kapcsolatban.

Levélben fordult Demszky Gábor főpolgármester Szabó Mátéhoz, az Állampolgári Jogok Országgyűlési biztosához, Fülöp Sándorhoz, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési biztosához, Forgách Imre igazságügyi és rendészeti miniszterhez, Székely Tamás egészségügyi miniszterhez, valamint Szabó Imre környezetvédelmi miniszterhez. A főpolgármester abban a kérdésben vár mielőbbi állásfoglalást, hogy jogszerűnek számít-e a BKV dolgozók sztrájkja egy esetleges levegőtisztasági veszélyhelyzet, azaz szmogriadó idején.

Mint ismeretes, Budapest környezeti levegőjének szennyezettsége az elmúlt napokban megnőtt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a mai napon csökkent a káros anyagok szintje, ezért előreláthatólag a hét végén nem kell szmogriadót elrendelni.

A január-februrári időszakban azonban az átlagosnál továbbra is nagyobb a valószínűsége annak, hogy szükségessé válik a szmogriadó tájékoztatási – súlyosabb esetben – riasztási fokozatának elrendelése. A szmogriadó riasztási küszöbértéke a jogszabály szerint „a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozást kell tenni." Az egyik ilyen azonnali beavatkozás Budapesten a gépkocsi használat korlátozása oly módon, hogy a főváros közigazgatási területén páratlan napokon csak a páratlan, páros napokon pedig csak a páros számjelű járművek közlekedhetnek.

A rossz levegőminőség az egész Kárpát-medencében a jelenlegi kedvezőtlen légköri helyzettel van összefüggésben. Ugyanakkor a BKV-sztrájk következtében a városban jelentősen – egyes főútvonalakon 30%-kal – megnövekedett a személyautók használata, ami közvetlen összefüggésbe hozható a szmoghelyzet további romlásával.

A levegőtisztaság védelme érdekében meghozott uniós és hazai jogszabályok egyaránt abból indulnak ki, hogy az emberi egészségre veszélyes mértékű légszennyezettség elhárításának egyik legfontosabb eszköze az egyéni közlekedés korlátozása, mert így csökkenthető hatékonyan a károsanyag kibocsájtás. A jogszabály értelmében az önkormányzatok ilyenkor arra szólítják fel mindazokat, akik nem ülhetnek autóba, hogy a közösségi közlekedést vegyék igénybe. (A jogalkotó abból indult ki, hogy az egy utasra jutó légszennyezés még egy korszerűtlen busz esetén is kisebb, mintha ugyanannyian autóba ülnének.)

A sztrájk idején a közösségi közlekedés alternatívája nem áll fenn. A sztrájkról szóló 1989. évi törvény ugyanakkor kimondja: „Nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná."

A szmogriadó-tervben foglalt korlátozásokat a jogszabály szerint a szmoghelyzet súlyosságának, valamint a meteorológiai előrejelzésnek figyelembevételével az egészségügyi államigazgatási szerv, a közlekedési hatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség véleményének kikérésével kell elrendelni. Ezért a Főváros vezetése arra kéri a levél címzettjeit, hogy soron kívüli foglaljanak állást arról, hogy mikortól nincs helye a BKV-sztrájknak szmogriadó idején - tájékoztatott a Főpolgármesteri Hivatal.