Szükség és túlfogyasztás

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szakmai protokollok ellenére tovább nő az antibiotikum-fogyasztás, miközben ezekből a medicinákból kerül a legtöbb a hulladékgyűjtő ládákba.

Dr. Csernyi Anna, a Somogy megyei Egészségbiztosítási Pénztár orvosszakmai osztályvezető főorvosa szerint az ellátottak életkori sajátosságából adódóan a gyermekgyógyászok írnak fel gyakrabban antibiotikumot; akkor is ágyúval lőnek, amikor a légpuskával is célt érnének. Előfordul, hogy indokolatlanul, vírusfertőzéseknél is ezt a terápiát alkalmazzák. Gyakran hivatkoznak az ápolási napok csökkentésének igényére, arra, hogy a szülők féltvén az állásukat, nem tudnak hosszabb ideig otthon maradni a kis beteggel. Az iskoláskorúaknál ennek éppen az ellenkezője tapasztalható. Ha a fiatal megkapja aznapra az igazolást, már a gyógyszert sem váltják ki, s a recept újfent a szemetesben landol.

Csernyi Anna úgy látja: a gyógyszerfelírást megelőzően a háziorvosoknak sokkal többet kellene foglalkozni a beteggel. Tájékoztatni kellene a gyógykezelés várható időtartamáról és költségéről, mert a szégyenlős szegénység már csak a patikában okoz meglepetést, amikor kiderül: nincs miből kiváltani a pirulákat. A késedelmes terápia pedig mindig drágább az időben és hatékonyan végzett gyógykezelésnél.

Az orvosszakmai ellenőrzések során az antibiotikumok esetében mégis mindössze néhány esetben kellett csak visszafizetnie az orvosnak az indokolatlanul felírt patikaszer árkülönbözetét. Ennek oka, hogy az ellenőrzések zöme a legmagasabb, 5000 forint fölötti tb-támogatást élvező medicinák felé irányul. Az antibiotikumoknál pedig csak a gyógyszer árának felét állja a biztosító.
Ez azt is jelenthetné, hogy a beteg – saját pénztárcája védelmében – ha csak nem nagyon muszáj, nem kíván több ezer forintot kiadni a drága gyógyszerekre.

Elhárítják vagy követelik az antibiotikumokat

Dr. Gyánó Barna, Kaposvár egyik frekventált körzetében praktizáló házi gyermekorvosként egyre gyakrabban tapasztalja, hogy a felvilágosultabb szülők ma már külön kérik: amíg lehet, ne írjon föl antibiotikumot. Ezt az óhajt persze – akárcsak a gyógyszer kikövetelését – szakmai szempontból nem lehet mindig figyelembe venni. Az utóbbi hetekben praxisában is megszaporodtak a mykoplazmák okozta tüdőgyulladásos esetek. Súlyosabb kórképeknél a szülők legtöbbje a drágább, hatékonyabb antibiotikumok felírását várja el az orvostól. Mások, bármi áron és bárhol, a megfelelő indikáció hiányában is kikövetelik azokat.

Dr. Fintics Klára, a városkörnyéki lakosokat ellátó, kaposfüredi praxisában 10-15 olyan szülővel kénytelen rendszeresen megküzdeni, akik addig nem nyugszanak, amíg valahonnan be nem szerzik az általuk egyedül üdvözítőnek vélt pirulákat. Legtöbbjük azonban elfogadja a doktornő tanácsát, miszerint vírusfertőzésre nem ajánlja az antibiotikumot, s olyan is akad aki elhárítja.
Ám előfordul, hogy a szakmai protokolloknak való megfelelés a körülmények hatására, s a legnagyobb jó szándék mellett is vakvágányra viszi az orvost. Fintics Klára éppen a megszaporodó tüdőgyulladásos esetek kapcsán szembesült azzal a problémával, hogy a beteg által elmondottak és a fizikális vizsgálat nem mindig vezet pontos diagnózishoz.

- Egyre többször fordult elő, hogy a lázas, hosszasan köhögő gyermeknél nem tartotta elégségesnek a szülő az általam javasolt tablettás terápiát, hanem elvitte az ügyeletre, ahonnan a kórházba, majd mellkasröntgenre utalták - mondja. - A felvétel pedig nem egyszer gócos tüdőgyulladást igazolt, melyet az intézetben vénás úton gyógyítottak, holott tudom, egy kicsit ugyan lassabban, de a tablettás kezeléssel is eredményt értünk volna el.
A szülői szembesítések után elhatározta: a fizikális vizsgálatot követő bronchopneumonia-gyanú esetén ezentúl maga küldi el a gyermekeket mellkas- átvilágítsára. Az eredmény: az esetek 80 százalékában igazolódott a gócos tüdőgyulladás.

Gyorstesztet sürgetnek a házi-gyermekorvosok

- Annyi bizonyos, az alapellátásban nagyon sok a felesleges antibiotikum fogyasztás, de amíg a diagnózisban nem tudok másra hagyatkozni, mint a beteg által elmondott panaszra és a fizikális státuszára - ami csak részben segít annak meghatározásában, hogy egy virális, netán bakteriális fertőzés áll-e a háttérben - addig nem igen lehet előre lépni. Az kell, hogy minél előbb hozzájussunk a gyermek-népegészségügyi programban is tervezett, az infekció eredetéről tájékoztatást adó gyorstesztekhez. Addig marad a tapasztalat és az a lehetőség, hogy az éppen aktuális betegségek alapján megtippelem a lázas gyermek bajának eredetét.

- Azt gondolom tehát: nem azért olyan magas az antibiotikum fogyasztás, mert a betegek erre presszionálnak bennünket, hanem azért, mert nem tudunk pontosabban diagnosztizálni.
Fintics Klára azt is tapasztalta: a 3 éves kor alatti gyermekek szülei türelmesebbek a terápia időtartamát illetően. A nagyobbacskáké azonban a munkahelyről való hiányzás okán gyorsabb gyógyulást, hatékonyabb terápiát sürget.

A doktornő elmondta: minden esetben figyelembe veszi a szülő anyagi helyzetét és aszerint is megválogatja a felirandó gyógyszert. Ahol szükséges és szakmailag sem kifogásolható, olcsóbb penicillint, vagy generikumot ír fel a betegnek.

Szemétbe dobott milliók

A kórokozó pontos ismeretének hiányába előfordul, hogy egy-egy betegnek drága pénzen, két-három különböző antibotikumot is ki kell váltania, mire megtalálják az igazán hatékonyat. Nem kevésbé
jár rosszul az a beteg, akiről a terápia alatt derül ki, hogy az adott készítményre túlérzékeny. Mindkét esetben halmozódik a tb-támogatás és a beteg önrésze, miközben felhasználatlan gyógyszerek garmadája kerül a hulladékgyűjtőbe.

Dr. Kapolka Pál, megyei tiszti főgyógyszerésztől arról érdeklődtünk: a hazai gyógyszer-kereskedelemben kivédhető-e az említett gondok miatti pazarlás? Elképzelhető-e a patikaszerek olya, kisebb dózisú gyári kiszerelése, melynek révén a beteg - orvosi javaslatra - alacsonyabb költséggel próbálhatná ki a szer hatékonyságát, ugyanakkor az esetleges túlérzékenység is kontrollálható lenne.

- Az ötlet jó, de kivitelezhetetlen, mert minden kiszerelés, egyedileg törzskönyvezett gyógyszer, aminek a költsége rendkívül magas. A gyógyszergyáraknak pedig nem gazdaságos olyan terméket előállítani, amire nincs, vagy csak csekély a kereslet- válaszolta a tiszti főgyógyszerész.

- Ezért nem véletlen az sem, hogy egy novemberi rendelettel szinkronba hozták a rákos betegeknél alkalmazott kábítószer tartalmú fájdalomcsillapítók első alkalommal való elrendelésének időtartamát – ez most 15 nap - a kiszerelt adaggal. E nélkül - a gazdaságtalanságra hivatkozva - esetleg kivonulhatott volna a gyártó a magyar piacról.

Kapolka Pál szerint megfelelő megoldás lenne a leoltás, ami azonban lassú és nagyon drága is. A szülők ugyanakkor a gyors gyógyulásban reménykednek, amit, ha lehet, az orvosnak is tolerálni kell. Megjegyezte: a háziorvosoknak sem kell teljes sötétségben tapogatózniuk, hiszen az OTH-tól rendszeresen megkapják azoknak a támadó törzseknek a típusait, amelyek az adott szezonban a legkurrensebbek, s ezzel már beszűkíthető a megfelelő gyógyszerkör is.

Az antibiotikumok gyógyszer-hulladdékként regisztrált kiemelkedő arányát az első jelzések után nem minősíti. Úgy véli, a mintegy évtizede felhalmozódott hulladék nem ad az éves fogyasztási arányról megfelelő viszonyítási képet. Egy későbbi időpontban, folyamatában és a teljes gyógyszervertikummal összehasonlítva elvégzett antibiotikum-hulladék arány mérése adna biztosabb információt a pazarlónak tűnő felhasználásról.

Több támogatás, több doboz, több hulladék

A Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerügyi osztálya azonban már most naprakész adatokkal szolgált a 2005-ös év antibiotikum-fogyasztásának és támogatásának mértékéről Somogyban. Nagy Kálmánné osztályvezető elmondta: 2005-ben csak a gyógyszerek tb-támogatására összesen 10,4 milliárd forintot – 22,8 százalékkal többet, mint az előző évben - fordítottak. Ebből, a 2004. évihez képest 60 millió forinttal többet, azaz 375 millió forintot fizettek ki az antibiotikumok támogatására.
S ez nem csupán az áremelkedések miatt alakult így, hiszen míg 2004-ben 351 ezer – havonta átlag 29 ezer 250 – dobozzal váltottak ki , addig 2005-ben már összesen 375 milliót, havonta 31 ezer 24 dobozzal. A legkedveltebb készítményből havi 6-8 ezer dobozzal fogyott.

Szomorúnak ítélte Nagy Kálmánné, hogy még a legmelegebb nyári hónapokban is legkevesebb 20 ezer doboz, s olykor még ennél is több, míg márciusban, az influenzajárvány tombolásának idején 44 ezer 400 doboz antibiotikumot váltottak ki a somogyiak.