Szülés után hazaküldik a zsúfoltság miatt | Weborvos

A szülés után már másnap kénytelen az intézmény otthonába bocsátani a kismamát és az újszülöttet.

Dr. Bódis József professzor, a Pécs-Baranya megyei kórház szülészetének a vezetője, akit nemrég neveztek ki a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának élére, már az átalakítás előtt hatástanulmányban jelezte a tárcának, hogy a szülészeti és nőgyógyászati ágyak mintegy negyven százalékos csökkentése problémát okoz majd a betegellátásban. A számításokon, tényeken alapuló indokokat a minisztérium nem vette figyelembe.
Mára persze kiderült: a felvázolt előrejelzés minden sora bebizonyosodott, a következményeket az érintettek a saját bőrükön érzik.

A változás előtt a megyei kórház szülészeti osztálya - amelynek kihasználtsága az országban a legjobb, több mint 95 százalékos volt – és a klinika minden fennakadás nélkül, megfelelő körülmények között tudta fogadni a szülő nőket. A komlói és siklósi osztályok megszüntetése, illetve a 60 ágyról 33-ra korrigálása miatt azonban a megyei intézményben egyre nagyobb a zsúfoltság.

Ma már az sem ritka, hogy a szülés után már másnap kénytelen az intézmény otthonába bocsátani a kismamát és újszülöttjét, amin meglepődnek a kismamák, és főként nehezményezik. A kórház azonban nem tehet mást, ágyai háromnegyed részét elfoglalják a szülő nők, viszont ágyat mindenképpen biztosítani kell a nőgyógyászati betegeknek is. 
Kevesen tudják, hogy ha a szülés komplikáció nélkül, simán lezajlik, nem okozhat problémát, ha a baba és a kismama már a következő nap hazamegy – állítják a megyei kórház szülészetén.

A gyorsnak tűnő hazabocsátások azonban Magyarországon még meghökkentik a kismamákat, úgy érzik, időnap előtt „kirúgják" őket a kórházakból, pedig a nemzetközi statisztikák arra figyelmeztetnek: minél hosszabb a műtétek utáni kórházi tartózkodási idő, annál nagyobb a fertőzések miatti szövődmények kockázata, ami vonatkozik a szülészetekre is.

A pécsi tervek szerint a megoldást az lehet, ha egyszer végre összeköltözhet a megyei kórház és az egyetemi klinika szülészete, aminek egyelőre pénzügyi és technikai akadályai vannak, mert a néhány éve éppen a szülészet számára felépített megyei kórházi tömbből a lerobbant állapotú klinikai egységbe kellene költözni ahhoz, hogy a szülészethez és a nőgyógyászati ellátás valamennyi gyógyító részlege egy helyen elférjen.

Mivel sem a dolgozók, sem a páciensek nem tudják, lesz-e költözés, és egyáltalán ki, hova megy, ezért többen inkább az amúgy is zsúfolt megyei kórházat választják.

A nem védett (területi) baranyai kórházak közül csupán a szigetvári és a mohácsi intézmény tarthatta meg szülészeti osztályát. Göbölyös Ivett, az 50 ezer lakos ellátásáért felelős Szigetvári városi Kórház főigazgatója érdeklődésünkre elmondta: bár náluk is öttel kevesebb ágya van a szülészeti-nőgyógyászati osztálynak, az ellátás folyamatos, a pécsihez hasonló problémáik nincsenek, annak ellenére, hogy az intézmény befogadó jelleggel lehetőséget biztosít „külsős" szülésekre. Jelenleg két olyan, szabadfoglalkozású jogviszonyban álló orvos jár ki hozzánk, aki a pécsi tumultus és bizonytalanság helyett a mi intézményünkben vezet le szülést. Az ellátás minden feltétele rendelkezésre áll Szigetváron.

Ezt a gyakorlatot a mohácsi kórház is alkalmazza. Oda többnyire a siklósi kistérségből érkeznek egy-egy alkalomra a várandós asszonyok, és a szülést levezető orvosaik.

Göbölyös Ivett elmondta még: a korábbi gyakorlat szerint a 36. hét alatti terheseket és a bonyolultabb eseteket kizárólag a klinika látta el, ez a szigorúság most enyhülni látszik. De a szülész-kollégák egyre gyakrabban jelzik: a szakterületen észlelhető bizonytalanság, illetve a terhesek hosszú hezitálása miatt megnőtt azoknak a várandós asszonyoknak a száma, akik csak 14-20 hetes magzattal jelentkeznek először a kórházban, ezért kimaradnak azokból a fontos korai szűrővizsgálatokból, amelyekkel a magzat fejlődése, illetve egészségi állapota megállapítható.