Támogatást vár a csőd szélére került kórház

Az anyagi csőd szélén próbál egyensúlyozni Baranya legnagyobb kórháza. Már most látszik: segítség nélkül nem lesz képes talpra állni.

A megyei kórház

Az okok pedig nem a kapun belül keresendők – állítja az alelnök. Ez a mostani, súlyos eladósodási spirál ugyanis a közelmúltban vált egyre tekervényesebbé, korábban az intézmény a hektikusan változó finanszírozási rend ellenére is képes volt megőrizni gazdasági egyensúlyát.

A deficit akkor kezdett drámai emelkedésbe, amikor a júniusi volumenkorlátra vonatkozó rendelet megszületett. De miután az intézmény regionális hatókörű, ezért hiába kötötte volna kezét a volumenkorlát, azt egyszerűen felülírta az ellátási kötelezettség. Azaz: beteget nem küldhet el. Az új finanszírozási rendszer miatt viszont havonta 30-40 millió forintot veszít a kórház.

Bár a pécsi egyetem is szorgalmazta, hogy az orvoskar klinikáihoz integrálva a megyei kórház is felkerüljön a súlyponti intézmények listájára, ez nem történt meg. Annak ellenére sem, hogy a PTE –nek integrációs szerződése van az intézménnyel, amely gyakorlatilag az egyetem oktatókórházaként is funkcionál.

Baj az is, hogy mozgástér hiányában az akut anyagi gondok már önerőből nem orvosolhatók. Amit lehetett, megtett a veszteségek enyhítésére az intézmény, hiszen időközben több mint 90 dolgozójától megvált, ám a további elbocsátások már a betegellátást veszélyeztetnék – szögezte le a politikus.

Horváth szerint van ugyan egy, az egyetemmel közös, több mint 80 milliárdos forrást ígérő uniós pályázati lehetőség, ennek előkészítésére már a projekt-bizottság is felállt, de mire ebből pénz lesz, már a mostani helyzetet nem befolyásolja. (A koncepció szerint a Pécsett működő 26 kórházi-klinikai telephely megszűnne, 6+2 objektumra szűkülne.) Arról nem is szólva, hogy a tender fejlesztési célú, ami működési deficit elhárítására nem is használható fel.

Kérdésünkre - ha ilyen nehéz helyzetben van a megyei kórház, miért nem nyújtott be pályázatot a struktúra-átalakításra, amiből azonnal profitálhatott volna - az alelnök elmondta: a minisztérium kiírása olyan rövid határidőt adott, hogy az újonnan alakult megyei közgyűlésnek nem volt lehetősége a kórház anyagi helyzetének teljes áttekintésére. De ez a lemaradás nem csak Baranyát jellemezte, amit mutat, hogy a szerkezetátalakítási pályázaton többségében a városi fenntartók indultak - állítja Horváth.

Így, aztán most nem marad más az intézmény számára, mint belekényszerül a Regionális Egészségügyi Tanácson belül egy olyan egyezkedésbe, amelyben a konszenzusnak még a halvány jele sem látszik. Ugyanis még Baranyán belül sincs megegyezés, minden intézmény ragaszkodik a saját elképzelése szerinti aktív ágyakhoz.

Az egyre sűrűsödő gondok miatt Horváth úgy véli: központi segítség nélkül a Baranya megyei kórház nem lesz képes gazdasági egyensúlyának visszaállítására. Az pedig csak hab a tortán, hogy a megyei közgyűlésnek Baranya összes kórházának helyzetét figyelemmel kell kísérnie, és ott, ahol szükséges, segítő kezet, partnerséget kell ajánlani.

Ez utóbbi szempont indokolja például azt, hogy valószínűleg a mohácsi kórház is csatlakozhat az egyetem és a megyei kórház korábbi integrációjához.

A megyei intézmény súlyos anyagi helyzete a dolgozókra is hat, hiszen ők sem ismerhetik a közeli a jövőt. Hiába kérdeznek nem tudnak számukra megnyugtató válaszokat adni. Egyelőre csak annyi bizonyos: a kórháznak tovább kell működnie.