Társbérletből méltó helyre

A kamara új otthont avatott Szekszárdon, majd a Balassa János Kórházban fórumot tartottak, ahol Éger István az orvostársadalom választások utáni elvárásairól is beszélt.

A megyei orvosi kamara 12 éven át társbérletben, illetve a Tolna Megyei Munkaügyi Központ szívességből átengedett irodájában végezte munkáját. Tavaly, a tagdíjak megyei kamaránál maradt részéből megvásárolta a város, hajdan első bérháznak készített épületében, az egyik megüresedett földszinti lakást, átalakította, s ma felavatta az új irodát.

Dr. Andriska István, a Tolna Megyei Orvosi Kamara elnöke az ünnepségen megköszönte dr. Brebán Valériának, a munkaügyi központ igazgatójának, hogy éveken át helyet adtak nekik, s arról beszélt, hogy 12 év után végre méltó helyük van, ahol köztestületi feladataikat végezhetik, elbírálhatják az etikai ügyeket.

Az etikai ügyekkel kapcsolatban, kérdésünkre elmondta, nem megalkuvásnak, hanem észszerű kompromisszumnak tekintik, hogy a szekszárdi kórház sebészeti osztályáról mégsem ment el a korábban felmondási szándékát bejelentett négy szakorvos. Az orvosi kamara véleménye, hogy a történet egy tünet, a mai magyar egészségügyi finanszírozás egyik láz-kiugrása. A konfliktus alapjában véve nem a négy orvos és a kórház között alakult ki, csak itt csapódott le. Valójában az elégtelen finanszírozás az oka. A jelenlegi biztosítási rendszer ugyanis nem ad lehetőséget arra, hogy értékén vegyék meg az orvos munkáját, s hogy a járulékot fizető beteg megkapja azt, amit, mint ember, s mint gyógyítandó beteg megérdemelne. A finanszírozási rendszer alapvető megváltoztatása nélkül egyre több, a szekszárdihoz hasonló elégedetlenség várható, s egyre több fiatal fog külföldre menni, mert az orvostársadalomban is megkezdődött az agyelszívás.

Dr. Éger István a MOK elnöke beszélt az orvosi kamara nemrég hozott képviselőtestületi határozatáról, amely megfogalmazta, mi az, amit elvárnak az áprilisi választások után Parlamentbe kerülő képviselőktől. Ez a gyógyítás valamennyi költségének valós alapokon történő elismerése, az orvosok és egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény megalkotása, az egységes kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás egyben tartása és megerősítése, s a civil szféra, a kamarák aktívabb bevonása a döntéshozatalba.

Szólt a művi meddővé tételt esetleg lehetővé tevő jogszabály keltette felháborodásról. Elmondta, az orvosi kar, a kamarai tagság számos jelzést adott, hogy megütközéssel, aggodalommal figyelik a meddővé tétel kiszélesedésének lehetővé tételét, az azt nem kellően szabályozó intézkedések, a június 30-tól esetleg beálló, túl nagy szabadságot adó helyzet miatt. Ezért a kamara az etikai kollégiumhoz, s a szakmai, elsősorban a szülészeti, nőgyógyászati s pszichiátriai szakmai kollégiumokhoz fordul, hogy adják meg a megfelelő szakmai hátteret ahhoz, hogy a jelenlegi, nem kellően szabályozott, aggodalomra okot adó helyzet ellen felléphessenek. Ugyanis, ha a jogalkotó június végéig máshogyan nem határoz, minden magyar nagykorú nő szabadon dönthet művi meddővé tételéről, s ez orvosi szempontból nekik, akik gyógyításra és a betegség megelőzésre esküdtek, mindenképen aggályos.