Tavaszias télben alszanak a kórokozók

A biometeorológusok nagyobb kórokozó inváziót jósolnak, a járványügyi szakember szerint akár el is maradhat az idei influenzajárvány.

Annyi bizonyos, a szokatlanul meleg tél ellenére, a korábbi évek ezen időszakához viszonyítva, lényegesen kevesebb a felső– és alsólégúti fertőzés Somogyban, influenzavírust pedig még Európából sem jeleztek.

- Ilyen még nem volt – nyugtázta a helyzetet dr. Papp Erzsébet, a Kaposi Mór Oktató Kórház infektológiai osztályának vezető főorvosa, aki szerint tavaly ilyenkor már tele voltak bakteriális eredetű tüdőgyulladással, egyéb felső- és alsólégúti megbetegedéssel kezelt páciensekkel, s gyakori volt a kullancs okozta Lyme-kóros eset is. Éppen ezért feltűnő, hogy a múlt héten alig volt forgalom az osztályon. S, bár korai kullancsinváziót is jósoltak a szakemberek, friss fertőzöttel nem, csak a már gondozott betegekkel találkozott a főorvos asszony. Kullancs okozta agyvelőgyulladás pedig egy sem volt. Csupán néhány, 18-24 éves fiatalt vettek fel egy héten belül mononucleosis-sal és mindössze két, a bárányhimlő okozta bőr-felülfertőzéssel kezelt kis beteg jelezte, hogy - a már lecsengett calicivírus fertőzések után - Somogyban egyelőre csak a varicella-zoster vírus nyomán alakult ki járvány.

- A bárányhimlő zömmel az óvodás korosztályt érinti, s októbertől már kétszer annyi – összesen 525 – beteget jelentettek a megye különböző területeiről a házi gyermekorvosok, mint tavaly - tudtuk meg dr. Hábelné Varga Edittől, az ÁNTSZ járványügyi osztályának tiszti orvosától.

Decemberben Balatonbogláron és Fonyódon egyaránt nagy populációban tapasztalták a betegség megjelenését.

- Különösen Fonyódon kellett nagy gondot fordítani a fertőzött gyermekek nyomon követésére, mert a megbetegedettek 60 százalékánál bőr-felülfertőzést, úgynevezett ótvar kialakulását is észlelte dr. Merényi Éva házi gyermekorvos. Az akár maradandó szépséghibát is előidéző felülfertőzést antibiotikummal és fertőtlenítő lemosással kezelték, így komolyabb szövődmény nem alakult ki. Egyetlen gyermeknek volt nagyon magas láza, a többiek átlagosan 4-5 nap – a felülfertőződöttek 8 nap alatt - gyógyultak.

Fonyódon egyébként a csecsemőtől a 14 éves korig valamennyi korosztályt érintette a mintegy 3 hét alatt lezajlott járvány. Érdekességként említette a doktornő, hogy a praxisához tartozó másik, balatonfenyvesi körzetben ez idő alatt egyetlen ilyen megbetegedéssel sem találkozott.

Balatonbogláron december második felétől még a fonyódinál is többen betegedtek meg az óvodából kiinduló, járványos kórban. Ugyancsak decemberben észleltek bárányhimlőt Szabáson és Háromfán, jelenleg pedig Barcs, Csurgó és Nagyatád térségében terjed a betegség. A január első két hetében rögzített adatok viszont már arról tanúskodnak: valamivel csökkent az újabb fertőzések száma.

A hazánkban is hozzáférhető bárányhimlő elleni védőoltással kapcsolatban – látván a gyermekek elesettségét, szenvedését, s figyelembe véve az esetlegesen kialakuló súlyosabb szövődményeket – dr. Merényi Éva azt mondta: 9 hónapos kortól ajánlotta a vakcina beadását, mert aki mégis megfertőződik, annál is jóval enyhébb lefolyású lesz a betegség. Sajnos a szülők egy későbbi, megismételt védőoltástól való félelmükben elutasítják az ajánlást, mondván: inkább előbb, mint később essen át a gyermek a betegségen. Ugyanígy gondolkodnak az influenza elleni védőoltásról is, melyből idén mindössze 4-5-öt igényeltek.

Dr. Páncél Saroltának, Balatonboglár akkori házi gyermekorvosának azt sikerült elérnie, hogy a beteg gyermekek környezetében élő felnőttek is beoltassák magukat bárányhimlő ellen. Közülük egy ugyan később mégis megkapta a betegséget, de nagyon könnyen átvészelte.

Ezt a tapasztalatot erősítette meg dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának vezetője, hozzátéve: a varicella-zoster védőoltással immunizált szervezet nem csak könnyebben vészeli át a fertőzést, de egy későbbi megbetegedést követően az ővsömör sem alakul ki. A védőoltással és az azt követő esetleges ráfertőzéssel pedig olyan stabil immunitást szerezhetünk, amely végleg vírusmentessé teheti a szervezetünket.

Elmondta: két éves kortól ajánlott beadni a varicella elleni védőoltást, mert a betegség megjelenésének gyakorisága a 2-6 év közötti korra tehető.

S, bár a bárányhimlő járványos hazai előfordulása egy 4-5 éves periodicitást mutat, 2005-ben 50 ezer, 2006-ban ismételten megközelítőleg ötvenezer megbetegedést regisztráltak.

A tavaszi megjelenés durvaságát a hideg után hirtelen beköszöntő nagy meleggel, s az ápolási hiányossággal magyarázta a főorvos. Mint mondta: a szülők nem tanulták meg az időjárásnak megfelelően levetkőztetni a gyermekeket, melynek következtében a befülledt, gyönge kötőszövet kiváló táptalajul szolgált a gennyes felülfertőzésnek.

A téli időszakra jellemző fertőző betegségeknek a szokatlan meleg ellenére tapasztalt, feltűnően kevés megjelenését a vírus cirkuláció késedelmével, eddigi elmaradásával, valamint a madárinfluenza miatti pánik nyomán bekövetkezett nagyobb influenza-elleni átoltottsággal magyarázza. Ahhoz ugyanis, hogy többek között, a leggyakrabban előforduló pneumococcus okozta tüdőgyulladás tömegesen jelentkezzen, szükség van a baktériumoknak táptalajul szolgáló megfelelő influenza vagy egyéb vírus cirkulációjára. Hangsúlyozta: a védett szervezet zsákutca a kórokozóknak, mert ott nem tudnak szaporodni.

Szerinte, a kifutási idő rövidsége miatt már kicsi az esélye annak, hogy még ebben a szezonban kialakuljon hazánkban egy jelentősebb influenza-járvány, hiszen mintegy 6-8 hétre lenne szükség a felfutásához. Ezt pedig még meg kell, hogy előzze a vírusnak egy 3-4 hetes gócokban történő megjelenése és szétterjedése is. Április elejére pedig már be is kellene, hogy fejeződjön a járvány.

Amennyiben mégis megjelenne az influenzavírus, a nagyobb mértékű átoltottság okán kevés az esély arra, hogy védtelen emberbe kerüljön.