Tények és érzetek kórházfronton

A beteg számára megfelelő időben és kellő mélységben nyújtott tájékoztatás még az életmentésnél is hatékonyabbnak bizonyulhat.

A problémák ellenére jó hangulatot, nyitottságot és megértést tükröző, de heves vitáktól sem mentes eszmecserén azzal az ellentmondásosnak tűnő helyzettel szembesülhettünk, hogy az ágazat működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos pozitív mutatók ellenére a rendszer szereplői – orvosok, szakdolgozók, gazdasági szakemberek – egyre rosszabbul érzik magukat. Hogy az elavult, átalakuló félben lévő rendszerbe pumpált milliárdok már a jó szándék ellenére sem képesek hatékonyabb, eredményesebb, sikerélményt is nyújtó munkára ösztönözni.

Dr. Rácz Jenő egészségügyi miniszter minderről a Magyar Kórházszövetség elnöksége által megfogalmazott állásfoglalásból is értesülhetett. A vádak - nyomasztó szűkösség, pénzhiány, alacsony bérek, helyenként szakemberhiány, feszültségek -megfogalmazása azt jelzi: ugyanazt a történetet a rendszer résztvevői saját oldalukról másként látják, mint a tárca vezetője... Lévén azonban, hogy miniszterségét megelőzően maga is orvosként, egészségügyi intézményvezetőként dolgozott, megértéssel fogadta kollégáinak panaszáradatát.

Nem vígaszképpen, de megjegyezte: napjainkban a világon tíz emberből kilenc sokkal rosszabb egészségügyi ellátásban részesül, mint hazánkban. Ezt azonban a több, mint másfél évtizede halódó, pazarló, strukturális és területi egyenlőtlenségeket konzerváló rendszerben az egészségügyi dolgozók és a betegek sem érzik.

Dr. Varga Ferenc, a kórházszövetség leendő elnöke, a siófoki kórház főigazgatója nem véletlenül hangsúlyozta: az egészségügy átalakítása nem halasztható, szükség van a kórházi kapacitások szabályozására, a területi és szakmai aránytalanságok mérséklésére, az ellátást javító, átgondolt intézkedésekre. Tudatosítani kell ugyanakkor a lakossággal, szakkórházainkkal, hogy az átalakulás elkerülhetetlen és nem lesz fájdalommentes.

Feledésbe merült forintok

A hézagos kollektív emlékezet az bizonyította: az ágazatban dolgozók felélték már az ezer milliárd forint többlettel végrehajtott 50 százalékos béremelés nyújtotta forrást, miközben a 30 kórházat konszolidáló, komfortosító 3 milliárd forinttal sem sikerült véglegesen megoldani valamennyi intézmény likviditási gondját.
Rácz Jenő emlékeztetőül elmondta: a működésre nyújtott 1354 milliárd forint a kétszerese volt az ágazat konszolidációjára tervezett összegnek, s a kórházakra fordított finanszírozás is csaknem megduplázódott; 264–ről 419 milliárdra nőtt, miközben a gyógyszerekre megközelítően a korábbi összeg háromszorosát, 194 milliárd forint helyett 373-at költhettek.

A gyógyszergyártókkal kötött legújabb megállapodás szerint 2006 december 31-ig – főként a támogatotti körben – nem emelhetik az árakat – hangsúlyozta a miniszter.

Rácz Jenő szerint az E-alap is meredekebben emelkedett, mint a GDP; jelenleg annak 7,2 százaléka. A gyógyító-megelőző ellátásban kisebb ugyan az emelkedés, de az 1998-as bázis évhez képest magasabb.

A teljesen átalakított ÁNTSZ rendszerre ugyancsak kevesebb pénz jutott, ám az idei költségvetésben nem szerepel a madárinfluenza oltóanyag-tenderre tervezett kiadás. A gyógyszertári ár 50 százalékának megfelelő ajánlattal olyan megállapodást sikerült kötni a tender-nyertessel, hogy 2006-ban még semmit sem kell fizetni az oltóanyagért; a tartozást az utolsó szállítást követő 400. napon egyenlíthetik ki. A madárinfluenza elleni gyógyszerekért a költségvetés általános tartalékából különítettek el.

Nyitottabb kórházak

Az intézmények helyzetéről szólva kiemelte: ebben a ciklusban a már külső beavatkozást is igénylő kritikus 2 százalékon belül maradt az intézmények tartozása. Megerősítette: kórházakat nem akarnak bezárni; a gondokkal terhelt intézményeknek a komoly kapacitásigénnyel küszködő területekről – ápolás, utógondozás, rahabilitáció, szociális ellátás – kell a megfelelő funkciót kiválasztani. A piacon eladható kapacitásokat pedig - akárcsak a 2 milliárdos rekonstrukcióval újjászületett Hévíz, vagy Sopron esetében - többek között az egészségturizmus lehetőségeit kihasználva kell érvényesíteni.

A végrehajtott,  illetve már elkészült fejlesztési programok – népegészségügyi, sürgősségi, a gyermekegészségügyet 10 évre maghatározó közös kincsünk a gyermek és a nemzeti rákellenes - mellett elkészült a 2007 és 2011 közötti időszakra uniós forrást biztosító, egészségügyi projekt elnyeréséhez szükséges Egészségfejlesztési koncepció, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv I-II-es koncepciója is.

A szív-és érrendszeri betegségek programja április 25-én kerül nyilvánosság elé, s kiadás előtt áll a humán szféra úgynevezett fehér könyve. Gyakorlati megvalósulás előtt áll a minőségbiztosítás protokolljának, valamint a szakma felügyeleti rendszer koncepciója.
A programok megvalósításához szükséges fejlesztési támogatás a négy év alatt soha nem látott nagyságrendű, 100 milliárd forint volt; döntő többségét címzett támogatásra használták fel. Ebben a ciklusban a korábbinál 50 százalékkal többet , 44 intézménynél 63, 6 milliárd forint fejlesztési támogatást hasznosítottak.

A Nemzeti Fejlesztési Terven belül a sürgősségi ellátás – mentés, légi mentés, sürgősségi osztályok kialakítására - összesen 3 milliárd forintot fordítottak. Az eddig kielégítetlen pályázatokra újabb 1 milliárd forint áll rendelkezésre.

Területi eloszlásban 23 milliárd forint jutott fejlesztésre többek között Debrecenben és három halmozottan hátrányos helyzetű régióban. Külön tételként jelent meg és megtízszereződött a hemodinamikai fejlesztésre szánt összeg.

Európa toplistáján

Európa legnagyobb gép-műszer-fejlesztési tendere révén 109 kórházban 8,5 milliárd forintból korszerű altató, lélegeztető gépek és monitorok segítik a munkát úgy, hogy az önrészre, és a karbantartásra sem kell áldozniuk az intézményeknek. A monitorok kategóriájában újabb pályázatot hirdettek. Az első kiszállítást a múlt hét közepén megkezdték, s 10 hét alatt valamennyi intézménybe eljuttatják a gépeket.

A szív- és érrendszeri betegségek szakmai programjának kialakításával 21 helyett már a 23. lépésnél tart az egészségügy kis léptékű reformja. Onkológiai program keretében döntöttek a sugárterápiát is végző centrumok létesítéséről.

Ugyancsak a múlt hét közepén állították össze a szakmai protokollok újabb csomagját, amit a finanszírozási protokollok követnek.

A finanszírozásban rejlő nagyobb mozgástér érdekében megtörtént ugyan a kasszák összevonása, ám ennek áldásos hatását még nem érzékelik igazán az érintettek.

Hamvában halt el gyógyszer-érdekeltségi rendszer is, minekután az erre elkülönített 8, 5 milliárd forint, kamarai ellenállásba is ütközve nem ösztönözte a szakmai protokollok szerinti gyógyszerfelírásra a doktorokat.  Az összeg ezért – bár lenne mire költeni a szakellátásban is – az államháztartási előírásoknak megfelelően a gyógyszerkasszát fogja növeli.

A miniszter bejelentette: július elsejével lép életbe az új közgyógyellátási rendszer, melynek keretében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a patikák között kiépített online összeköttetéssel ellenőrizni tudják a felírást és a kiadást, valamint a számla összegét is. Az eddigi 700-as gyógyszerkeret a teljes listára bővült; ezentúl az OEP és a szakemberek közösen határozzák meg, mire van szükség ebből a gyógyszerkeretből.

Ellenőrzött betegutak

A 100 lépés programban eldőlt: a betegutakat is rögzítő, biztosítás-elvű rendszert építenek ki. A tiszta lappal való induláshoz az Apeh ellenőrzi a biztosítási jogviszonyok meglétét; a szolgáltatásokat a szolidaritás elve alapján határozzák meg.  A versenyt a szolgáltatói és nem a biztosítási oldalon ösztönzik, s tervezik az önkormányzati törvény újragondolását is.

A több, mint egy évtizede halogatott lépés az önkormányzati szinten megvalósuló állami kötelezettségvállalást az egységes szolidaritás-elvű keretből valósítaná meg. Az egészségbiztosítási pénztárnak így megszűnne az önkormányzatokkal való szerződéskötési kötelezettsége, s immár valódi biztosítóként megvásárolhatja a jó minőségű, akkreditált, leghatékonyabb szolgáltatásokat.

- A pozitív és negatív megítéléseket ötvöző egészségügyi reformban azonban nem csak az egészségbiztosítást, hanem az érintettek gondolkodását is át kell alakítani – hangsúlyozta Rácz Jenő.

A három szinten – általános emberi jogon, igazolt biztosításon és a szolgáltatáson nyugvó biztosításon – meghatározott csomagok körében a gyermekek és az idősek jogosultságának fedezése érdekében -303 milliárd forinttal töltik fel a kasszát.

Központosított humán erőforrás

Az egészségügyi rendszer átalakítását nehezíti az ellátásban fellelhető duplikáció, melynek megszüntetéséhez koncentrálni kell a humán és a technikai erőforrásokat.

Rácz Jenő a gazdasági versenyképesség növelésében is fontos szerepet játszó, jó egészségügy felépítéséhez legkevesebb 500, optimálisan 700 milliárd forint uniós fejlesztési összegre számit 2007 és 2013 között. A lakosság egészségügyi helyzetének javítása, a régi tagállamokhoz való felzárkóztatás mellett a területi egyenlőtlenségek megszüntetését tekinti a legfontosabb célnak, mert mint mondta: az ország különböző területei között jelenleg nagyobbak a különbségek, mint hazánk és Nagy Britannia között.

A napi szitokszóvá vedlett tvk –t (teljesítmény volumen korlát) immár nem csak az intézmények, a tárca vezetője is a nem kívánatos kategóriába sorolta és jelezte: a kórházszövetség együttműködését kéri egy új finanszírozási rendszer kialakításához annak érdekében, hogy a második félévben megszüntethessék az úgymond kicsit bonyolultabb rendszerben működő bázisfinanszírozásnak csúfolt tvk jelenlegi formáját. Három változatot már fel is vázoltak; eszerint, ahol a szolgáltatást akkor is fenn kell tartani (intenzív és sürgősségi osztályok), ha az csak egy beteget érint, ott olyan bázis-finanszírozással számolnának, amelynél az előző öt év átlaga képezné a következő évi bázist. Ahol egyértelműen kiszámítható és elkülöníthető a tételes finanszírozás, ott pedig a tételes adatszolgáltatás mellé rendelve lenne nyomon követhető a rendszer.

A kettő közé eső területeket egy felső korláttal szűkített kassza révén,  teljesítményfinanszírozással és a tvk-val lehetne kitölteni. Lehetőség lenne esetleg a lebegtetésre, illetve az összevont lebegtetésre – azaz egy meghatározott összegből az utolsó hónap végén osztanának vissza.

Állandóság és kiskapuk

Annyi bizonyos, akármilyen szabályozás van, a jelentési kötelezettség nem kerülhető meg, és szükség van arra is, hogy az elfogadott koncepció öt éven belül ne változzon meg - mondta a miniszter.

Rácz Jenő bejelentette: megtalálták a kiskaput, s az ÁNTSZ segítségével, valamint jogszabály-módosítással és megfelelő dokumentációval elérhetővé válik az intézeti gyógyszertárak megtartása. Ennek érdekében áttekintik a mentés-alapellátás-sürgősségi ellátás és a gyógyszerellátás rendszerét, s nem szankcionálják azt sem, ha valaki a járóbeteg szakrendelésen vagy a háziorvosnál felírt receptet váltja ki a zártforgalmú gyógyszertárból.

Az ügyelettel kapcsolatban megerősítette: a magyarországi szabályozás már régóta megfelel az uniós irányelveknek. Az európai bírósági ítéletnek azonban – akárcsak a többi érintett államban - nem felelt meg. Az ítéletet a humán erőforrás hiányában sehol sem lehet betartani, s nem lesz pénzügyi következménye sem.

Egyelőre a folyamatos munkarendet kell biztosítani ott, ahol szükséges. Ahol az ügyelet készenlét formájában is megvalósítható, ott azzal kell élni. A cél, hogy az ügyeletben el legyen különítve a tényleges munkavégzés és a helyhez kötött készenlét.

A színlelt munkaszerződéssel kapcsolatos anomáliák és félelmek megszüntetése érdekében szólóknak elmondta: speciális, az egészségügyre vonatkozó szabályozás szükséges Olyan tiszta jogi helyzet megteremtését kezdeményezi a munkaügyi miniszter megkeresésével, amely nem kényszeríti színlelt megoldásra az intézményeket, ugyanakkor lehetővé teszi a rugalmasabb munkavállalást.

A résztvevők javasolták: az új szabályozás megszületéséig moratóriumot kellene hirdetni, hogy a munkaügyi ellenőrök ne bírságoljanak.

Béremelés kételyekkel

Rácz Jenő bejelentette: április 1-jével 3 százalékos táblaemelés lesz. Az ehhez szükséges forrás biztosítása érdekében levélben fordult a pénzügyminiszterhez, s kezdeményezte a tartalék felszabadítását az összesen 6,7 milliárd összeg biztosítása érdekében az aktív, a krónikus és a járóbeteg-szakellátásban. A bértárgyalásokhoz kérte, hogy a kórházszövetség elnöke jelölje ki a megfelelő szakembereket.

A fórum résztvevői aggályaikat fejezték ki egy esetleges ismételt visszanormázás miatt. Mint mondták: tavaly is csak a felét kapták meg a béremelésnek. Szembesítették továbbá a minisztert azokkal a felemás, átmeneti szabályozásokkal – ilyen a garanciaszabály is -, melyek a túlélési stratégia részeként takarékossági megfontolásból születtek, de valójában nem pótolják a teljes szerkezeti átalakítást, s csak veszteséget termelnek. Akadt olyan intézmény is, amely tízmillió forint veszteséggel számol a garanciaszabály nyomán létrejött rendezetlenségből.

Az egymásra épülő egészségügyi rendszerek elkülönülése, az egységes, betegcentrikus szemlélet hiánya egyenlőtlen leterhelést eredményezhet. Ezt bizonyítja a fórum egyik résztvevőjének panasza. Elmondta: a vidéki háziorvosokhoz a napi átlagosan két órás rendelés mellett már alig jut be a beteg, ezért az amúgy is túlterhelt járóbeteg szakellátásokon és a kórházi ellátásban jelenik meg, s remél gyógyírt bajára. A korlátok beépítése miatt azonban nem mindig tudják felvenni őket, s emiatt már több esetben tiltakoztak is. Méltánytalannak tartják továbbá, hogy a jelentési kötelezettség csak rájuk vonatkozik, mert a háziorvosok polgári engedetlenséget hirdetve megtagadták az adatszolgáltatást is.

Rácz Jenő szerint ez nem engedhető meg, mert a rendszer összeomlásához vezet. 1800 háziorvos ugyanakkor minden további nélkül jelent. Egyetért azzal is, hogy amíg nincs kellő információ az alapellátásból, addig elmozdulás sincs a minőségi ellátás irányába.

30 milliárd nyomában

A szolgáltató és a betegek taj-számának OEP- vizsgálata során kiderült, 12 százalék mögött nem volt orvos-beteg kapcsolat. A 300 milliárdos kassza 10 százalékáról van szó, azaz 30 milliárd forintot nem tudnak nyomon követni. Jogosan merül fel tehát a kérdés: hogyan használják a közpénzt?

Az OEP, az alapellátási intézet és a szakmai kollégium bevonásával most még több tartalommal töltik meg a rendszert és szeptember 1-jétől már ezzel a bővített tartalommal, automatikusan kell jelenteniük a háziorvosoknak – erősített meg válaszában a miniszter.

Felvetődött: létezik olyan oktatási intézmény, ahol jelentkezők hiányában 3-8 éve nem tudnak évfolyamot indítani az ápolóképzésben. A munkaerőhiány ugyanakkor már szinte elviselhetetlen, ezért javaslat hangzott el: nappali tagozaton is lehessen ösztöndíjrendszert bevezetni.

Bár az orvosi karon már egy évfolyammal többet iskoláztak be, ösztöndíj-rendszer azonban csak a posztgraduális képzésben létesülhet. Külfölre távozás esetén azonban a kinti munkáltatónak vissza kéne fizetni a képzés költségeit. Meg kell teremteni ugyanakkor a non-doktori képzés feltételeit olyan területeken, ahol nem feltétlenül szükséges az orvosi képesítés.

A kórházszövetség soros elnökeként dr. Golub Iván az aktuálpolitikától mentes szakmai rendezvény jelentőségét emelte ki. Kifejezte a szövetség azon szándékát, hogy a kórházak súlyos alulfinanszírozottsága és gazdálkodási nehézségei mellett a különböző területek – informatikai cégek, beszállítók, gyógyászati segédeszköz gyártók - bevonásával olyan, eddig ki nem használt együttműködési formákat igyekeznek kihasználni, melyek révén forrásokhoz jutnak és takarékosabban, hatékonyabban dolgozhatnak.

Hangsúlyozta: a finanszírozási kérdést nem úgy látják, mint a miniszter, mert ő az ágazat számára biztosított forrásnövekedésről beszélt. Elmondta: a lakossági elvárások növekvő dinamizmusával szemben, az egyre szűkülő feltételek mellett nekik kell az arcvonalban helyt állni. A megfelelés hiányossága betegelégedetlenséggel, a perek megszaporodásával jár együtt. Az ellátottak minél hatékonyabb tájékoztatása érdekében kiváló jogászokat hívtak meg, akik a jogszabályi hiányosságokra és rendezetlenségre is ráirányították a figyelmet.

Testre szabott jogszabályok

A humán erőforrás területén jelentkező gondokról szólva elmondta: vidéken a hiányszakmáknál óriási munkerő gondokkal küszködnek. A miniszter megbízásából, az EGVE bevonásával december 31-ig végzett felmérésekkel bemutatták a magyar kórházi kör 93 meghatározó intézményének munkaerő ellátottságát, az orvos-szakdolgozói hiány mértékét, s minőségi arányát a közalkalmazotti szférában.

Biztatónak ítélte azt a miniszteri kezdeményezést, amely bizonyos jogszabályok ágazatra specifikus kidolgozását vette célba, mert – mint mondta – gondjaik nem azonosak a többi ágazat gondjával.
A reformtól, illetve a programlépések sorozatától azonban nem vár látványos előretörést. Ennek ellenére partnerei lesznek ebben az ágazati irányításnak.

- Saját szakmai szempontjainkat kritikusan, tárgyszerűen mutatjuk be, mindig szem előtt tartva, hogy az intézmények működőképességét kell szavatolni – hangsúlyozta Golub Iván hozzátéve: a többletkapacitásért az ágazati kormányzati politikának kell vállalni a felelősséget.

Dr. Ajkay Zoltán, a szövetség korábbi elnöke a betegtájékoztatás és -irányítás fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: elégedettségük a kellő idejű és mélységű tájékozottságuk függvénye. A perekben a kórháznak kell igazolni a kellő tájékoztatást, aminek azonban a dokumentációs adottságok miatt nem tudnak mindig eleget tenni. Az ellenük leggyakrabban pert nyert jogászok is azt erősítették meg: a dokumentáció vonatkozásában sebezhetők a kórházak. Szükséges tehát a betegekkel való személyes kapcsolat intenzívebb kiépítése.

Dr. Varga Ferenc szerint gazdasági szempontból is ördögi körben vannak a kórházak. Siófokon az orvosok, nővérek és a menedzsment sem tudja, mit kellene még tenni annak érdekében, hogy a perek ellenében védve legyenek. Reméli: a tervezett kórházi felelősségbiztosítás talán ezt a gondot is rendezi.

Dr. Harmat György vezetőségi tag egy honlapon hozzáférhető, letölthető, egységes, egészségügyi tájékoztató rendszer létesítését szorgalmazza akár angol és német nyelven is. Szerinte gazdái, szervezői és irányítói lehetnének egy külfüldön már jól működő rendszer adaptálásának, s akkor a perek egy része okafogyottá válhatna.

Elmondta: a Magyar Kórházszövetség egyedüli tagja az európai elnökségnek és szakbizottságának, így ők képviselik az összes csatlakozó ország érdekeit az Európai Kórházszövetségben.

Az év kórházai

A fórum alkalmat adott arra is, hogy a minisztérium által alapított, Az év kórháza szakmai, minőségi orientáltságú díjat átadják azon intézmények vezetőinek, akik az előkészítő bizottság véleménye és a miniszteri döntés alapján kiérdemelték. Hangsúlyozta: valamennyi díjazott mögött komoly teljesítmény van.

A kis, közepes és nagy kórház kategóriában jelentkező nyolc pályázó közül a kis kórházak kategóriájában nem javasolt díjazottat a miniszter. A közepes kórház kategóriában a Réti Pál Kórház-Rendelőintézet Békéscsaba nyerte az első díjat, míg a nagy kórház kategóriájában a Zalaegerszegi Megyei Kórház érdemelte ki..

Díjazott lett még a kis kórházak közül az Országos Sportegészségügyi Intézet és a Nagykőrösi Városi Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza és Rendelőintézete.
A közepes kórházak közül a nagykanizsai, békéscsabai, váci, míg a nagy kórházak közül a kecskeméti, szolnoki és zalaegerszegi intézetek kapták az elismerést.