Területi kórházak: okos egyeztetéssel növelhetik túlélési esélyüket

A reform nem csak ágyszámcsökkentést jelent, hanem kórházak közötti versenyt is generál.

A most még négy alapszakmával működő komlói kórház esetében azt jelenti a struktúraváltás - amely pénzügyminisztériumi jóváhagyással 60 millió forintból valósulhat meg -, hogy létrejön egy 30 ágyas ápolási részleg, 34 ággyal pulmonológiai gondozó-rehabiltációt végző osztály, miközben 90 aktív ágy megmaradna. A véglegesen maradó aktív ágyszám persze a RET—ben dől majd el.

A változás a szülészet mellett a gyermekosztályt érinti. Az utóbbi egyébként már régóta küzd szakemberhiánnyal, de gondok voltak az ágykihasználtsággal is. Ezért az említett szakterületek kikerülnek a komlói kórházból.

Az intézményben olyan mátrix jellegű működést alakítanak ki, amely kellőképpen rugalmas lesz ahhoz, hogy követni tudja a szerkezetátalakítással járó, változó finanszírozást is.
Mint egy minapi nyilvános megszólalásában Dr. Szakács László alpolgármester leszögezte: az önkormányzatnak nem okozott csalódást, hogy a városi kórház nem került a súlyponti intézmények közé, hiszen Komló alig 18 kilométerre fekszik a pécsi egyetemi klinikáktól.

A cél az volt, hogy az intézmény mindenképpen a „másodvonalban", területi kórházként működjön tovább. A minisztériumi osztályozás harmadik lépcsője ugyanis – a nappalra korlátozódó járó-beteg központú ellátás – már visszalépés lett volna a városnak. A pulmonológiai gondozás lehetőségére azért is szükség van, mert az ellátási körzethez tartozó mintegy 40 ezer ember közül sokan szenvednek szilikózisban, vagy egyéb súlyos légzőszervi betegségben.

A pályázaton való sikeres szereplés azonban csak első lépés a kötelezően előírt változtatásban. A jogszabály tervezet ugyanis kimondja: a régiók kórházfenntartói (többségében a városi önkormányzatok) a Regionális Egészségügyi Tanácsokban (RET) egyeztetnek a végleges ágyszámokról. Az alpolgármester szerint az érintett kiskórházaknak csak akkor lehet eredményes a struktúra átalakítás, ha a RET-en belüli egyeztetéseket minél előbb megkezdik, és képesek lesznek közösen kidolgozni olyan alternatívát, amelynden érintettnek – ideértve a minisztériumot is – megfelel.

A területi kórházi funkciót betöltendő intézményeknek március 31-ig kell az átalakítást végrehajtaniuk, július elsejétől pedig már a megváltozott szerkezet alapján érkezik hozzájuk az OEP finanszírozás.

Szakember elvándorlástól nem tart a város, a kórház megmarad és továbbra is működik. Ez nem is történhetett másként, hiszen a komlói intézmény túl van egy költséges rekonstrukción, melyhez címzett támogatást kaptak.   Ebből újították fel a teljes tetőszerkezetet, s cserélték ki a nyílászárókat. A támogatás egyik fontos feltétele éppen az volt, hogy az önkormányzatnak még legalább tíz évig kórházként működtetnie az intézményt. Ez a szerződés pedig a mai napig érvényes. Ami pedig a műszerettséget illeti, a kórház e tekintetben négy éve az országos rangsor 17. helyén áll.

Az önkormányzat illetékese szerint a reformfolyamat eredményeként reális az esélye, hogy  a régión belül jól működő szakkórházi hálózat alakuljon ki. E szerint például Siklós a pécsi szívgyógyászati klinikával történő együttműködéssel a kardiológiai vonalat erősítené, Komló a tüdőgondozó profilt vinné tovább. A rehabilitációban már évtizedes hagyományokkal kitűnő eredményeket felmutató Szigetvár pedig a reumatológia, a stroke és a pszichiátria vonalán foglalhatja el a régióban a privilégizált helyet. Amennyiben sikerül konszenzus alapján megosztani egymás között az említett szakterületeket, s ezzel kiküszöbölhetővé teszik a felesleges párhuzamosságokat, növelhetik az intézmények későbbi túlélési esélyét is. A reform ugyanis nem csak jelentős ágyszám leépítést, illetve szerkezeti átalakítást eredményez, hanem intézmények közötti piaci versenyt is generál.