Tervezőasztalon a szegedi szuperlézer

Sem a közép-kelet-európai régióban, sem új tagállamban nem került még sor ilyen uniós léptékű tu­do­má­nyos be­ru­há­zásra.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának keretében 1 milliárd forint európai uniós támogatással kezdődhet meg a szegedi ELI szuperlézer projekt előkészítése. Az Európai Unió 44 kiemelkedő jelentőségi kutatási nagyberendezést határozott meg a kutatási infrastruktúrákról szóló stratégiai tervében.

Ezek egyike az ELI (Extreme Light Infrastructure) lézeres kutatási nagyberendezés, amely az EU döntése alapján magyar-cseh-román együttműködésben kerül kifejlesztésre. Sok tekintetben úttörő a kezdeményezés, sem a közép-kelet-európai régióban, sem új tagállamban nem került még sor ilyen uniós léptékű tu­do­má­nyos be­ru­há­zásra.

Az első fázisban három helyszínen indul fejlesztés. A 992 millió forint támogatást elnyerő pályázat a szegedi helyszínen, az Öthalomban a korábbi szovjet laktanya területén megépítésre kerülő lézerberendezés tervezésére és előkészítésére irányul. A projektek a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Önkormányzat részesedésével alapított ELI HU Fejlesztés-szervező Nonprofit Közhasznú Kft. jegyzi, amelybe a közeljövőben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal is belép.

A tényleges beruházás várhatóan 2011-ben fog megkezdődni, az építés és a fejlesztés költségei szintén európai uniós forrásból, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében kerülhetnek finanszírozásra, ennek érdekében Magyarország 2010. márciusában benyújtotta az Operatív Program módosítására vonatkozó kérelmét Brüsszelhez. A teljes projektköltség megközelíti a 245 millió eurót, így az előkészítés részeként szükséges lesz a későbbiekben a fejlesztés nagyprojektté minősítése iránti kérelem beadása is az Európai Unióhoz.

Ezzel a projekttel a fiatal kutatók előtt hatalmas lehetőségek nyílnak, hiszen már a tervezés szakasza is komoly kihívásokat és lehetőségeket rejt magában a magyar kutatótársadalom számára, a lézerberendezés elkészültét követően a működtetésben is komoly szerepük lehet, a berendezéssel végezhető kutatások pedig új távlatokat nyitnak többek közt az energetika, az anyagkutatás-átalakítás és az orvostudományok területén is.