Többfrontos támadás az allergia ellen | Weborvos

A parlagfű irtása önmagában nem, csak szellemi, lelki egészségünk megóvásával együtt hozhat eredményt az allergia elleni küzdelemben.

A jó levegőn munkával, sporttal, baráti beszélgetéssel eltöltött napot délután az ugyancsak résztvevő orvosok és szakdolgozók részére, nyolc creditpont szerzésére alkalmas tudományos előadások tették tartalmasabbá.

Öröklés és túlterhelt immunrendszer

Dr. Berta Gyula tüdőgyógyász főorvos arra a mindannyiunkat élénken foglalkoztató kérdésre kívánt válaszolni, hogy a parlagfű önmagában felelős-e az allergia kialakulásáért, egyre nagyobb mértékű elterjedéséért, vagy egyéb – általunk is befolyásolható – tényezők szintén szerepet játszanak a folyamatban? Vajon, az ellene meghirdetett társadalmi összefogás sziszifuszi munkája hozhat eredményt, amennyiben nem változtatunk azokon a környezeti faktorokon, melyek a modern, civilizált társadalom melléktermékeiként bombázzák mindennapjainkat?

Barta főorvos állítja: a parlagfű elleni küzdelem csupán gesztus, az agresszív gyomnövény mindössze egy tényező azok közül, melyek az allergiás betegséget kiváltják.
- Nem azért lesz valaki allergiás, mert sok az allergén, hanem azért, mert az egyén számos esetben az egészségestől eltérően reagál a környezeti hatásokra. Ezek lehetnek fizikaiak – füst, por, atka, élelmiszerszínezékek, ipari szennyeződések – valamint, a nyugati életstílussal teret nyert olyan szellemi, mentális terhelések, melyek a tömegkommunikáció útján érhetnek bennünket; a zaj, vagy az új szabályokhoz való kényszerű alkalmazkodás. Sokan genetikailag hajlamosak az allergiára, de a betegség csak az említett, immunrendszert provokáló faktorokkal találkozva alakul ki. Az immunválasz során szervezetünk pedig csak „kapkodja a fejét", ami legalább annyira befolyásolhatja az allergia kialakulását, mint a fizikai hatások – hangsúlyozta dr. Berta Gyula.

Dr. Nékám Kristóf, a Budai Irgalmasrendi Kórház professzora, a

Állítja: az allergia a személyes gondon túl, alapvetően társadalmi probléma, hatékony megoldása függ attól, hogy a társadalom a betegség tekintetében mennyire befogadó, a legfontosabb értékként kezeli-e az egészséget, van-e a fiataloknak jövőképük, s az egészségügyi dolgozóknak milyen a szakmai felkészültségük, társadalmi megbecsültségük.

Nékám Kristóf elmondta: bár a kilencvenes évek elején és végén azonos érzékenységet mértek, a betegek száma idővel mégis szaporodott. Ez azt jelzi: önmagában a parlagfű mennyiségével nem lehet meghatározni, hogy mennyi lesz az allergiások száma.

Érzékenység határok nélkül

Az utóbbi évtizedben nem csak agresszívebbé vált a parlagfű pollenje, hanem az életkorra jellemző érzékenység határai is kitolódtak. Ma már a néhány éves gyermektől a hetven évesig egyre gyakrabban fordul elő a friss allergia, holott korábban az ötven év fölötti korosztályban alig akadt egy-két új eset.
Egy felmérés alapján úgy látja: társadalmunkban nagymértékben, 90 százalékban jelen van a szülőknek a gyermekeik jövőjéért érzett aggodalma, melynek része az allergia, asztma iránti hajlamtól való félelem is. Többek között ezért szükségesek az epidemiológiai, érzékenységi vizsgálatok azoknál is, akik még nem betegek.

Annak érdekében, hogy megtudják: a parlagfű biológiailag milyen mértékben befyolyásolja az emberek más pollenekkel szembeni érzékenységét, a Magyar Allergológiai Társaság a mosdósi kórház közreműködésével  vizsgálat-sorozatot indított. Dr. Major Tamásnak, a II-es számú tüdőosztály vezető főorvosának irányításával egyszerű vérvétel segítségével akarják összegyűjteni a szükséges vizsgálati anyagot. Ehhez – mint a professzor hangsúlyozta - valamennyi jószándékú ember segítségére számítanak.

Elmondta: bár a tapasztalat azt mutatja, hogy a köbméterenkénti pollenszemcsék aránya a korábbi 4000-ről 1000-re csökkent, továbbra sem tudni pontosan, hogy ez az eredményes parlagfűirtás, netán, a klímaváltozással is magyarázható nagy meleg következménye-e. Annyi bizonyos, néhány nap alatt százszorosára emelkedhet a pollenkoncentráció, s míg kezdetben csak a nagyon érzékenyeken jelentkeznek a tünetek, a telítettség csúcsán már valamennyi beteg megszenvedi a pollen- túlérzékenységet. Márpedig a parlagfűallergia az összes pollen 37 százalékában fordul elő, ami önmagában több mint a rangsorban követő további négy növény pollenje iránti érzékenység.

S, hogy mennyire hatásos az egészségügyben dolgozók aggodalma, elvárása, arra jó példa a somogyiak parlagfű elleni összefogása. A hatóságok példaértékű együttműködését ma már a megyeszerte szerveződött civil kezdeményezések is segítik. Mint dr. Jankovics Judit, a megyei ÁNTSZ egészségfejlesztési osztályvezetője elmondta: a Nők a Balatonért, a Barcsi Környezetvédő Egyesület, legalább húsz önkormányzat, s legutóbb a kadarkúti nagycsaládosok, nyugdíjasok által szervezett parlagfű-szedési versenyeknek, akcióknak is köszönhetően alaposan megritkultak az összefüggő parlagfüves földterületek Somogyban.

 S bár Tóth István, a Somogy Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója szerint a műholddal nem felderíthető vadcsapások, utak, vasutak, parkok, csatornák területén továbbra is békésen virágzik a parlagfű, már formálódik a régóta áhított ápolt és gondozott „kert-Magyarország" képe. Ehhez nyújt segítséget az ÁNTSZ virágmag-adományozó programja is, melynek révén virágzó ligetekké válhatnak a parlagfüves táblák.