Trezorba zárt kórházi menedzsment

Holnapután azt is megszabják, hogy milyen acélból és színben szerezzük be a trezorokat?

A beteg nyilatkozzon arról: akarja-e személyes értékeit egy saját, csak az ő értékeit rejtő trezorban elhelyezni. Ez a véleménye dr. Bóta Lászlónak a nagyatádi városi kórház és rendelőintézet főigazgatójának a minisztérium tervezetről, miszerint értékmegőrzés céljából, a betegek személyes használatára rendelkezésre kell bocsátani egy-egy trezort.

- Segítene az is, hogy a betegek lehetőleg ne milliókkal feküdjenek be a kórházba. Ez persze csupán keserű irónia részéről, hiszen éppen a nagyatádi térségben él a hátrányos helyzetűek legtöbbje, ezért esetükben legfeljebb néhány ezer forintnyi értékről lehet szó. Igaz, olykor ez az összeg jelentheti a túlélést, s az alkalmi tolvajok is éppen az éjjeliszekrényeken felejtett kisebb értékeket lovasítják meg. Évente, ha 2-4 alkalommal szereznek tudomást kis értékű lopásról a kórházban.

Az értékek megóvása, akárcsak eddig, kis szervezéssel megoldható – vélte a főigazgató hozzátéve: betegfelvételkor egy erre a célra alkalmazott trezorban helyezik el az értékeket, ami az eszméletlenek esetében kötelező is. Később, az erről készült leltári jegyzék alapján szolgáltatják vissza a megfelelő személynek, betegnek, vagy hozzátartozónak. Bóta László úgy gondolja a személyes használatra alkalmazott trezor buktatókat rejthet magában; elromolhat, a beteg elfelejtheti a kódját, a kulcsát pedig el is lophatják. Azt javasolja: a beteg joga legyen nyilatkozni arról, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. Ha igen, kérését rögzítve, a kórházat terheli az értékek megőrzésének felelőssége. Ha azonban valaki úgy nyilatkozik, hogy nem igényli, akkor azt kell tudomásul venni.

A Kaposi Mór Oktató Kórház szabályzatba foglalt gyakorlata szerint eddig a pénzügyön elhelyezett trezorban tárolták a betegek pénzét, s ez működött. Bár statisztika nem készült róla, de tény, hogy még a dolgozók között is előfordult kisebb lopás és arra is volt példa, hogy a beteget ugyan tájékoztatták a lehetőségekről, ennek ellenére úgy gondolta ez vele nem fordulhat elő…
A személyhez tartozó trezor témáját egyelőre nem tűzték napirendre – tájékoztatott az intézet sajtóreferense.

- Az éjjeliszekrényekről leggyakrabban eltulajdonított kisebb értékeket nem rakják trezorba a betegek, s azt sem lehet pontosan tudni, hogy adott esetben külső, vagy belső lopásokról van-e szó, esetleg a személyzet érintett a dologban. Ha a trezor kulcsa náluk lesz, a beteg akár azt is mondhatja, hogy beletette a pénzét, de nincs meg… - meditált a felvetésen dr. Varga Ferenc, a siófoki városi kórház és rendelőintézet főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki nem tartja szerencsésnek, hogy a miniszter rendeletben kívánja szabályozni a trezorok alkalmazását.
- A kórházaknak előírták: gondoskodjanak a betegek értékeinek megőrzéséről. Ellenőrizni kell tehát, hogy hol nem oldották meg a feladatot, s ott javaslatot kell tenni a megoldásra, esetleg a trezor beszerzésére. Úgy vélem: ezzel a tervezettel ismét túlléptek a menedzsment hatáskörén és olyan dolgot kívánnak szabályozni, ami rendeletileg már elő van írva a kórháznak, igaz, az egyes ágyakhoz nem. Lehet, hogy holnapután azt is megszabják, hogy milyen acélból és színben szerezzük be a trezorokat? A menedzsment mozgásterét nem kellene ennyire beszűkíteni – összegezte véleményét Varga Ferenc.

Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetének ápolás-szakfelügyelete által nemrégiben végzett célvizsgálat eredményei megerősítik a somogyi kórházak tapasztalatait. Eszerint: a központi értékmegőrzés valamennyi vizsgált egységben biztosított; értékekkel kapcsolatban az elmúlt két évben mindössze 3 kórházi osztályon fordult elő panaszos ügy a régióban. Bár a pénz-és értékkezelés intézeti, illetve osztályos szinten szabályozott, a leltárkészítés szabályait 7 esetben nem rögzítették. Valamennyi felvett beteg esetében csak öt osztály készített értékleltárt, megváltozott tudatállapotú beteg esetében azonban már 55 , halálozásnál pedig valamennyi egységben gondoskodtak erről.

Az értékleltár készítésével kapcsolatos kiemelkedő hiányosságot is – 21 egységben - a megváltozott tudatállapotú betegeknél alkalmazott osztályos gyakorlatban tapasztaltak. Tizenkét egységben a dokumentum készítésének dátuma, 3 egységben pedig a készítő személye nem volt azonosítható – állapította meg többek között a célvizsgálat.