Tudomány a műtéten túl

Dr. Altorjay Áron a legmagasabb tudományos fokozatot szerezte meg disszertációjával.

A modern sebészet és a késői funkcionális eredmények „több ismeretlenes egyenlete" címmel készült doktori értekezésének megvédésével dr. Altorjay Áron a Fejér Megyei Szent György Kórház történetében először a legmagasabb tudományos címet, a Magyar Tudományos Akadémia doktori címét szerezte meg. A megyei kórház általános sebészeti osztályának vezető főorvosa lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: a tudományos siker mögött kiváló csapatmunka áll, s ezért köszönet jár munkatársainak is.

A hivatásának élő sebész évek óta keresi okát, hogy azonos típusú betegségek és ugyanolyan műtéti eljárások után miért nem ugyanazok az eredmények, miért gyógyulnak különböző módon a betegek, annak ellenére tehát, hogy protokollok szabályozzák a beavatkozásokat, legfeljebb a műszer- és eszközadottságok térnek el.

A választ a molekuláris biokémiai háttérben igyekezett megtalálni: a lassan népbetegségnek számító reflux műtéti kezelése során éveken át izommintákat vett, és az elemzések eredményét patológus, radiológus, belgyógyász közreműködésével összegezte. Új műtéti eljárásokat dolgozott ki, új módszereket alkalmazott a nyelőcső pótlására, amely a betegség (gyulladás) következtében megrövidül és nem tudja betölteni funkcióját.

Tizenegy műtét során használta a gyomor egyik részét és a vékonybél egy darabjának együttesét a nyelőcső pótlására, elsőként 1997-ben egy gyermeken – aki lúgot ivott – hajtotta végre az új eljárást. Más esetben speciális mágneskorong segítségével hosszabbítják meg a nyelőcsövet. Az eljárások után a páciensek mintegy kilencven százaléka tünetmentesen gyógyul, ám a fennmaradó tíz százalék esélyeit is javítani szeretné.

A disszertáció egy fél élet, azon belül nyolc év műtéti eljárásainak és három-négy évi aktív kutatómunkának gyümölcse, tudtuk meg a negyvenkilenc éves főorvostól, aki 2000-ben pályázat útján került egy budapesti klinikáról a Fejér megyei kórház sebészeti osztályának élére.