Tüdőszűrés: enyészet, átszervezés és beutalási káosz | Weborvos

A térségben a közeljövőben több kisebb tüdőgondozó összevonása várható, s elég lenne egy régiós TBC-labor.

Egyre kevesebb a TBC-s megbetegedés az országban, a hosszú ideje tartó tendencia tavaly is folytatódott, 2007-ben 1760 új beteget regisztráltak – ismertette a legfrissebb összesített adatokat Kovács Gábor országos tüdőgyógyász szakfelügyelő főorvos a Csongrád megyei Deszken, a pulmonológusok regionális tanácskozásán. A szakember ugyanakkor kifejtette: meglátása szerint a hivatalosan regisztrált adatoknál is kevesebb az a beteg, aki valóban TBC-ben szenved. Ennek magyarázata, hogy Magyarországon az átlagosnál kisebb arányban igazolt laboratóriumi úton is a betegség, a diagnózist a szakorvosok leginkább a képalkotó vizsgálatokra alapozzák, ebből következően előfordulhat téves pozitív diagnózis.

A főváros mellett továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb a regisztrált TBC-s esetek száma, ezekben a térségekben haladja meg a 25 százezreléket, azaz a járványügyi előírásoknak megfelelően itt kötelező jelenleg is a tüdőszűrés. Kovács Gábor felvetette: az esetleges diagnosztikus tévedések feltárására a közeljövőben a szolnoki régióban szakmai felülvizsgálatot tartanak, a konzultáció során újra értékelik a betegek kórlapjait.

A Dél-Alföldön a közelmúltban sok vitát kiváltott, hogy a regionális tisztifőorvos körlevélben hívta fel az intézmények figyelmét arra, hogy a régió járványügyi helyzete nem indokolja a tüdőszűrés fenntartását. Mucsi Gyula azt írta: számos helyen nem a jogszabályoknak megfelelő gyakorlat alakult ki, s mivel a népegészségügyi szűrővizsgálatoknak jelenleg nem része a tüdőszűrés, így annak költségét az Egészségbiztosítási Alap nem finanszírozza, ebből következően az önkéntesen igénybe vett tüdőszűrő vizsgálatért a tüdőgondozó térítési díjat kérhet. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha betegséggyanú miatt kérik a mellkasröntgent, mivel akkor az már diagnosztikai eljárásnak minősül.

A tapasztalatok szerint sok orvos számára máig nem világos, hogy kinek és milyen esetben adhat beutalót mellkasröntgenre. Kovács Gábor sérelmezte, hogy a tisztifőorvos a körlevél kiadása előtt nem egyeztetett vele mint országos szakfelügyelő főorvossal. Az ÁNTSZ ugyanakkor megjegyzi: az intézményeknek küldött körlevél „csak a hatályos jogszabályok tartalmát ismertette, tehát tájékoztató jellegű és nem tekinthető kötelező hatósági rendelkezésnek." Ezért – mint a levél fogalmaz – „minden intézmény saját maga jogosult eldönteni azt, hogy kíván-e lakossági tüdőszűrést végezni és ha igen, azt milyen forrásból finanszírozza."

Nagy területi különbségek
Tavaly 3,4 millió tüdőszűrést végeztek az országban, az átszűrtség 47 százalékos, ám nagyon nagy területi különbségek vannak. Amíg például a Dél-Alföldön Bács-Kiskun és Csongrád megyében 30 százalék körüli az arány, Békésben 2007-ben 86 százalékos átszűrtségről számoltak be. Kovács Gábor elmondta: mivel a TBC egyre inkább háttérbe szorul, át kell gondolni a tüdőszűrő hálózat jövőjét. A szakember hangsúlyozta: nem szabad, hogy az enyészeté legyen a jelentős társadalmi beágyazottsággal bíró szűrőhálózat. Meglátása szerint mivel az elmúlt évtizedekben berögzült szokások miatt az emberek leginkább a tüdőszűrést tekintik az elsődleges szűrővizsgálatnak, annak teljes megszüntetése azzal a kockázattal járhat, hogy emiatt csökkenhet más prevenciós vizsgálatok amúgy sem túl kedvező megjelenési aránya is.

A tüdőszűrésnek a jövőben leginkább a tüdőrák minél korábbi felismerésében lehet szerepe. Mivel a képalkotó vizsgálat a teljes népességszűrésre alkalmatlan, mert a költségekhez képest túl kicsi a találati arány, ezért a tüdőgyógyászok a célcsoport leszűkítését javasolják: a tüdőrák által leginkább veszélyeztetett 40 és 70 év közötti dohányosoknál látják elsődlegesen létjogosultságát a rendszeres tüdőszűrés fenntartásának, ezért azt szorgalmazzák, hogy ez kerüljön be a népegészségügyi programba.

Korai felismerés, jobb gyógyulási esély
Tüdőszűréssel a rák ugyan nem előzhető meg – ahhoz füstmentes környezet kell – viszont a korai felismerés javítja a gyógyulási esélyeket, illetve növeli a túlélési időt. A tanácskozáson is ismertetett statisztikák szerint a panaszmentes állapotban felfedezett tüdőrák nagyobb valószínűséggel van még műthető stádiumban, s mint a legtöbb daganattípusnál, a tüdőrák esetében is a szervezet sebészi úton való tumormentesítése lehet az alapja a gyógyulásnak, illetve a túlélési idő hosszának: a szűréssel még tünetmentes állapotban felfedezett és időben kezelni kezdett tüdőtumorok esetében jelentősen magasabb az 5 éves túlélés aránya mint azoknál, akiknél már a diagnózis felállítása idején áttéteket adott a tumor.

Ijesztő tendencia, hogy amíg korábban a tüdőrákot elsősorban az idősebb férfiak betegségének tartották, a dohányzás miatt egyre inkább felzárkóznak a nők is: a tüdőbetegségeket egyre fiatalabb korban és egyre több nőben diagnosztizálják. A gyógyítás mellett ezért talán még annál is fontosabb a megelőzés: amint azt a tüdőgyógyászok rendre elmondják, a tüdőrák az a daganattípus, amely leginkább elkerülhető volna. Szigorúbban fogalmazva: ez a fajta tumor, amit az esetek jelentős részében a beteg életvitele – elsősorban dohányzása – idéz elő. A cigarettázók a legtöbb esetben tisztában vannak azzal, hogy szenvedélyükkel több tízszeresére növelik a tüdőrák – mellette a szájüregi rák gégerák, gyomorrák, hólyagrák – kockázatát, ám a veszélyt elbagatellizálják. Szinte mindenki tud ugyanis a környezetében legalább egy emberről, aki dohányosként is hosszú időt élt meg. Erre csak az mondható: nem mindenki lesz rokkant azok közül sem, akik kiugranak a második emeletről vagy gyorshajtás miatt nekimennek a fának – de nagyobb az esélyük azoknak, akik ezt nem teszik.

Elhangzott: a célzott szűrőprogramok eredményességét gátolja, hogy azt az eddigi tapasztalatok alapján azt vélhetően kevésbé veszik igénybe azok, akik leginkább rászorulnának, azaz a rizikócsoportba tartozó, gyakran önpusztító életvitelt folytató emberek.

Összevonások várhatók a Dél-Alföldön
Somfay Attila
regionális tüdőgyógyász szakfőorvos elmondta: a nagyságrendileg 50 ezres ellátási körzetek tarthatók fenn hosszabb távon is finanszírozható módon, ezért a térségben a közeljövőben több kisebb tüdőgondozó összevonása várható. A főorvos megjegyezte: több tüdőgondozónak nincs saját orvosa, példaként a Békés megyei Gyomaendrődöt és Szeghalmot említette. Felvetette azt is, hogy az alacsony esetszámok miatt a megyei laboratóriumok helyett elegendőnek tartja egyetlen régiós TBC bakterológiai vizsgálóhely működését.

Bálint Beatrix, a deszki tüdőkórház főigazgatója elmondta: 2007-ben némileg visszaesett a tüdőgondozók és ambulanciák forgalma. Ennek egyrészt a vizitdíj miatti általános forgalomcsökkenés volt az oka, ám közrejátszott az is, hogy a beutalási rend bizonytalanságai miatt a háziorvosok kevesebb pácienst utaltak szakrendelésre. A megyei önkormányzat által fenntartott deszki kórház egyébként 75 százalékos ágyszám kihasználtsággal működött tavaly. Bálint Beatrix az adathoz hozzátette: ennek nem az az oka, hogy ne lenne nagyobb igény az ellátásra, viszont a teljesítmény volumenkorlát miatt a további betegek ellátását nem finanszírozza az egészségbiztosító. Az intézmény a rendelkezésére álló volument teljesen kihasználta, 3-4 százalékkal teljesített túl, azaz ekkora volt azon ellátások aránya, amelyek után már nem kapott térítést a kórház.