Ügyelet: vagy pénz, vagy szakember hiányzik | Weborvos

Matematikailag megalapozott lenne, ám nem életszerű a főfoglalkozásban ellátott ügyelet a kórházakban.

A tervek ugyan eljutottak a tárcaközi egyeztetésig, de mint kiderült: más megoldást támogatna a szak- és mást a munkaügyi minisztérium. Nem csoda, hogy a kórházak sem képesek dűlőre jutni a kérdésben. Annyi bizonyos: az uniós elvárásoknak is megfelelő ügyeleti munkarend végleges kialakításához vagy további szakemberekre, vagy pénzre lenne szükség.
Az idő pedig sürget: június 20-áig el kell készíteni a következő hónapra szóló ügyeleti munkarendet.

Ehhez, a siófoki kórházban ma tartott igazgató-tanácsi ülésen a szakszervezeti titkár bemutatott ugyan néhány olyan, a Munka Törvénykönyvébe illeszthető kiegészítő lapot, melyből az látszott kirajzolódni, hogy a döntéshozók a heti legfeljebb 72 órával szemben a 60 órakeretbe illeszthető ügyeleti időt támogatnák. Azt azonban, hogy valójában a Munka Törvénykönyvére vagy a kjt-re vonatkoztak-e a dokumentumban foglaltak, egyelőre nem sikerült tisztázniuk.

Annyi bizonyos: a holnapi parlamenti bizottsági ülés három napirendi pontjában szerepelni fog az ügyelet témája is, de döntés csak ezután születhet. A siófoki kórházban ennek ellenére, a folyamatos ügyeleti ellátás fenntartása érdekében, a szakszervezettel egyetértésben úgy döntöttek: a beosztást, az uniós elveknek megfelelően - a 11 óra pihenőidő biztosításával, s figyelembe véve, hogy az ügyeleti idő is teljes munkaidőnek számít – elkészítik, s majd csak azt követően minősítik a részletek, a fizetség mértékét.

Varga Ferenc szerint hosszú távon, minden meglévő nehézség ellenére, az anyagi többletforrás biztosítása lenne az elfogadhatóbb, hiszen a szakemberképzés-utánpótlás annyi időt venne igénybe, amennyi már nem tolerálható.

Legelőször azonban azt kellene tisztázni, hogy a 72 órás heti munkaidő-keretben elfogadható-e a 48 óra fölött önként vállalt túlmunka, azaz mennyit dolgozhat egy ember?

A vállalható túlmunka csökkenése esetén ugyanis több szakemberre lesz szükség, ám, ha marad a 72 órás keret, akkor az uniós elvárásoknak megfelelve, a pihenő idő biztosítása mellett is képesek lesznek kevesebb munkaerővel ellátni az ügyeletet.
Jelenleg a kötelező heti 40 órán túl, 8 óra ugyancsak kötelezően ellátandó többletmunkát rendelhet el a munkáltató. Az e fölötti részt azonban a munkavállaló nem köteles ellátni. Ha mégis vállalja, a fizetség alku tárgyává válik. Ennek mértékét azonban jogszabály határozná meg. A tervezet szerint a munkabér 70-80 vagy 90 százalékát lenne köteles megadni a munkáltató.
Ugyancsak uniós direktíva, hogy két műszak között 11 óra pihenőidőt kell biztosítani, majd ezt követően ismét munkába állhat a munkavállaló, ám egyhuzamban csak 12 órát dolgozhat.

Akár 12 akár 8 órás kötelező műszakot szerveznének is az ügyelet helyett az egyes osztályokon – intenzív terápia, traumatológia - az ugyancsak további munkaerőt igényelne -, ráadásul ügyeleti díj híján a munkavállaló anyagilag is rosszabbul járna – hangsúlyozta Varga Ferenc, aki szerint, ha nem kellene kötelező műszakot szervezni, akkor a munkavállalóval történt közös megegyezés alapján vehetnék igénybe az önként vállalható túlmunka arányos részét. Ez esetben kevesebb személlyel is biztosíthatnák az ellátást, miközben a munkavállaló is jól járna, hiszen az alapbért, a munkaadóval történt meggyezés alapján, további ügyeleti díjjal egészíthetnék ki. Ha pedig – forrás híján - mégsem képesek megegyezni ennek a mértékéről, szóba jöhet az ügyelet főfoglalkozásban történő ellátása is.

A Kórházszövetség azt a megoldást támogatná, melyben az ügyelet maradna a jelenlegi időintervallumban, a munkáltató pedig megegyezne a munkavállalóval a többletjuttatás mértékéről, melynek forrását a költségvetés biztosítaná – összegezte elképzeléseiket Varga Ferenc.