Új klímák a szegedi idegsebészeten

A szegedi Idegsebészeti Klinikán már harminc fokot is mértek a műtőben és a szobákban: a régi berendezés elavult, cserére nem volt pénz.

A szegedi Idegsebészeti Klinikán évente közel kétezer fekvő beteget és 13 ezer járó beteget látnak el, a hazai és az egyre növekvő számú külföldi beteg számára 42 aktív ágyon biztosítanak ellátást. A műtétek jelentős részére a – világszerte népbetegségnek számító – degeneratív gerincbetegségek miatt van szükség, emellett jelentős számban fordulnak meg a klinikán a koponya- és gerincdaganatok miatt műtétre szorulók, valamint éreredetű megbetegedésben, agyvízkeringési zavarban vagy fájdalom-szindrómában szenvedők.

A klinika 1990-ben költözött át az akkor újonnan felavatott klinikai tömbbe, amely ugyan több tekintetben a hazai átlagot meghaladó lehetőséget nyújtott a betegellátásban, ám például a megfelelő klimatizálást sem az osztályon, sem pedig a műtőkben nem tudták biztosítani. Az elavult orosz gyártmányú berendezések miatt az elmúlt nyáron az orvosok olykor harmincfokos hőségben voltak kénytelenek operálni, több műtétet pedig el kellett halasztani. A készülékeket akkor megjavították, ám cseréjükre nem volt pénz.

A problémáról szóló híradások nyomán kereste meg az LG az intézmény vezetőjét, s felajánlotta: másfél millió forintból hét új klímaberendezést szerelnek fel a kórtermekbe – a helyi napilap információi szerint azért nem a műtőkbe, mert oda speciális klímák kellenek. A fejlesztéssel a kórtermek felébe került légkondicionáló: az adományozó ugyan felszerelte volna valamennyi betegszobát, ám az azzal járó terhelést az épület villamosenergia rendszere nem bírta volna el, s az egyetem tervei között egyébként is szerepel egy központi vízhűtéses klímarendszer kiépítése, amely az egész épület légcseréjét megoldja.