Új lehetőségek a kardiológiai alapkutatásban

Nemzetközi konferencián legújabb eredményeiket ismertetik a kutatók Debrecenben.

A 136 résztvevő közül a legtöbben Franciaországot, Szlovákiát és Magyarországot képviselik. Emellett Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból és Romániából is érkeztek kutató orvosok a tudományos rendezvényre. A konferencia fő támogatója a francia INSERM és az International Visegrad Fund - közölte dr. Édes István professzor, a debreceni kardiológiai intézet igazgatója. Az INSERM kutatói hálózatot fenntartó, jelentős szervezet Franciaországban, a pályázatai révén elnyerhető összegeket az alapkutatásokban használhatják fel.

Az elmúlt évtizedekben rendkívül magas színvonalra jutottak el a kutatások, az eszközös, műszeres lehetőségek fejlődésével nagy távlatok nyíltak meg - mondta el dr. Papp Zoltán egyetemi docens, a kardiológiai intézet tanszékvezetője. Kérdésünkre válaszolva jelezte, hogy a kutatói hálózatokat összefogó francia szervezet milliárdos nagyságrendű összegekkel támogatja a tematikus programokat. Ugyanakkor kisebb támogatásokat is el lehet nyerni, és rendkívül sokat tesznek a közép-kelet-európai régiót érintő tudományos összefogás érdekében.

Dr. Papp Zoltántól megtudtuk, hogy a debreceni rendezvény egy olyan konferencia sorozat része, amelyen komoly nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező kutatók és tudományos doktori fokozatuk megszerzésére készülő Ph.D. hallgatók egyaránt részt vesznek. Az 1990-es évek óta két évenként megrendezett konferencia sorozatnak most első ízben Magyarország, Debrecen a házigazdája.

Az új szakmai ismeretek, az áttörést jelentő kutatási eredmények közvetítésén túl a konferenciák célja az is, hogy új tudományos kapcsolatok, együttműködések jöjjenek létre. A nemzetközi kapcsolatok erősítésével a kutatók könnyebben tudják kihasználni a Visegrádi Négyek alkotta régió és Franciaország műszeres lehetőségeit, és eredményesebben szerepelhetnek az Európai Unió által meghirdetett pályázati rendszerekben.

A konferencián kiemelt témaként szerepelnek a szívelégtelenséget, a szívizom pumpafunkciójának javítását, az érbetegségek körét érintő, vagy az életet veszélyeztető szívritmus zavar molekuláris hátterét feltáró kutatások legújabb eredményei. A szívinfarktus modern kezelésének új aspektusairól, illetve cukorbetegség esetén az érfal működés mechanizmusáról és a szövődményeket csökkentő terápiás lehetőségekről is szó lesz a legújabb kutatások tükrében.