Ultimátum a kórházvezetésnek

Az átvilágítók 170 milliós megtakarítást javasolnak a mosonmagyaróvári kórháznak, akik szerint ebből 36,9 millió reális.

Több órán át vitáztak a képviselők a Karolina Kórház közelmúltban elkészült átvilágításának eredményéről a testület november 27-i ülésén. Dr. Szalai Zsuzsanna (SZDSZ) az egészségügyi bizottság véleményét ismertetve elmondta: az átvilágítás hasonló eredményt hozott, mint a néhány évvel ezelőtti vizsgálat, azaz a hiányért elsősorban a finanszírozás okolható. A bizottsági elnök részletesen sorolta az átvilágítók felvetéseit és a kórház vezetésének ezekre adott válaszát. Így például felvetődött, hogy a 90 ágyas belmátrix, ami a kórház legnyereségesebbje lehetne, veszteséget termel. Felvetődött a diagnosztikai osztályok, valamint a patika veszteségének növekedése is. Az átvilágítók kifogásolták, hogy az intézmény költségvetésének 69 százalékát a bérek teszik ki. Szerintük ez nem haladhatná meg a 60 százalékot. A vizsgálat 42 fős létszámleépítést javasol, ezzel 71 milliót lehetne megtakarítani. 

A kórház vezetése az átvilágítási jelentés egyetlen mondatával sem ért egyet és a cég szakmaiságát is vitatják. Az átvilágítás 170 milliós megtakarítást vetett fel, ebből a kórház vezetés 36,9 milliót lát reálisnak.

A bizottság ezért azt javasolta: a menedzsment januárig készítsen azonnali stratégiai és hosszú távú intézkedési tervet. Nyitrai József (Labe) szerint korábban nem csupán az igazgatót, hanem a teljes vezetőséget kellett volna leváltani. A képviselő hangsúlyozta: az igazgató 230 milliós hiánnyal vette át a kórházat, az elmúlt időszakban összesen mintegy 250 milliós támogatást kapott az intézmény, ennek ellenére jelenleg 350 millió a hiány. Dr. Árvay István (Fidesz) elmondta: a testület adja meg a minimális bizalmat a kórházvezetésnek, majd az intézkedési terv elkészülte után döntsenek arról, alkalmas-e ez a menedzsment a feladatra. A képviselő szerint a kormányzatnak nem az a szándéka, hogy itt a kórház megmaradjon, ezért még akkor sem lenne önfenntartó, ha a kapacitásait kihasználná. Ezért a jövőben úgy kell kezelniük, mint a többi önkormányzati intézményt, ahol szintén nem elegendő a normatíva. Dr. Nagy Lajos (MSZP) kiemelte: az előző kórházvezetés idején is lezajlott már hasonló átvilágítás, ám az sem hozott eredményt. A képviselő szerint hosszú távú spontán privatizáció zajlott a kórházban, hiszen az orvosok több mint fele vállalkozó, a vezető orvosok pedig saját pacientúrájukat ráépítik az intézményre. Hangsúlyozta: a kórházat meg kell őrizni.

Szentkuti Károly (SZDSZ) úgy véli: az intézkedési terv elkészülte után azzal kell szembenéznie az önkormányzatnak, hogy alkalmas-e a feladatra a menedzsment. Dr. Nagy István alpolgármester elmondta: a ciklusokon átívelő folyamat most ért el oda, hogy érdemben tenni kell ellene. A problémát elsősorban a nagymértékű finanszírozáselvonás okozta, nem az önkormányzat felelős ezért az adósságért. Hangsúlyozta: meg kell adni a lehetőséget a vezetésnek, hogy álljanak elő az intézkedési tervvel. Szabó Miklós polgármester szerint a megoldás az átvilágítók által javasolt 170 millió és a kórház által realizálható 36 milliós megtakarítás között van.

A felvetésekre reagálva Eőry Ferenc gazdasági igazgató elmondta: az általuk javasolt 36 milliós megtakarítás konkrét számításokon alapul, ami még nem megy a szakmai színvonal rovására. Dr. Vermes Tamás főigazgató kiemelte: az átvilágítók által javasolt 170 milliós megtakarítás szakmai megérzésen alapul, nem támasztja alá valós számítás. A főigazgató hangsúlyozta: a kórház vezetése megértette a feladatot, elkészítik az intézkedési tervet, ám ennek végrehajtásáról a testületnek kell döntenie, ez azonban az ellátás színvonalának romlásához vezethet. A testület végül egyhangúlag határozott arról, hogy a menedzsment készítse el az intézkedési tervet.