Vágnak, de nem vizsgáltatnak

Az állatorvosok minden évben találnak trichinellával fertőzött sertést, a vágások utáni ellenőrzéseket a tulajdonosok mégis elsumákolják.

Dr. Vass Péter kérdésünkre elmondta: nincs ok arra, hogy a kötelező vizsgálatokat bárki megkerülje, hiszen azok az alapvető egészségvédelem céljából szükségesek. Míg a féregszerű kórokozó a disznóknál nem okoz különösebb gondot, addig az embernél nagyon súlyos, nehezen felismerhető, akár halált okozó betegséghez vezethet.

Erre az elmúlt évben volt szemléletes példa, amikor egy Magyarország szomszédságában lévő, 2000 lelkes vajdasági faluban, Gomboson rendkívüli intenzitású trichinellózis-járvány ütötte fel a fejét. A településen élők közül sokan súlyosan megbetegedtek. A tömeges fertőzés súlyát az is mutatta, hogy Gombos község éppen Baranya megyétől kért sürgősen gyógyszereket.

Mint azt az utólagos vizsgálatok kiderítették: az emberre átterjedő járványt a Trichinella spiralis nevű kórokozó idézte elő , amely a fertőzött sertésből készült füstölt kolbászból, stifolderből került emberi szervezetbe.

Miután nálunk is most van a disznóvágás szezonja, ezért fontos felhívni a figyelmet az állatorvosi vizsgálatok fontosságára. Ilyenkor a teendő csupán annyi, hogy közvetlenül a disznóölés előtt szólni kell az ügyeletes állatorvosnak, aki kimegy a helyszínre, majd a már leölt állat húsából mintát vesz, s azt laboratóriumban bevizsgálja. Pozitív eredmény esetén pedig azonnal jelzi a bajt – vázolta az egyszerűnek tűnő prevenció lényegét az igazgató.

Trichinellával fertőzött disznó egyébként hazánkban is minden évben előfordul, nemrég például a Baranyában lévő Felsőszentmárton településen két állatból is kimutatták a kórokozót. Ilyen esetben a fertőzött állatot el kell kobozni, és az arra kijelölt helyen megsemmisíteni.

Mint azt a megyei állomás élelmiszerügyi szakembere, Orbán Péter megjegyezte: főként azok az állatok veszélyeztetettek, amelyeket nem extenzív (nagyüzemi) körülmények között hizlalnak. A családi házaknál tartott, sok esetben kijáró, nem egy zárt rendszeren belül nevelkedő sertések ugyanis bármikor kapcsolatba kerülhetnek olyan közvetítő állatokkal - például egér, patkány -, amelyek könnyedén átadhatják a betegséget.

Maga a kórokozó ugyan érzékeny a magas hőmérsékletre, ezért a főzéssel, sütéssel készített élelmiszerekben elpusztul. Az igazi veszélyt azonban a nyersen készített, majd megfüstölt húsok jelentik. Ilyen például a sonka, a kolbász vagy a stifolder. A tünetek magas lázzal, ízületi fájdalmakkal, hasmenéssel, általános fáradtsággal kezdődnek, majd ahogy a férgek szaporodnak, egyre súlyosabb állapotba kerül a beteg. Ha a célzott kezelést nem kezdik meg időben, a test szinte minden részébe elvándorló , főként az izomszövetet kedvelő fonalféreg akár halált is okozhat.

A trichinellák egyébként nem gazdafajlagosak: leggyakrabban vadon élő állatokban – rókákban, vaddisznókban, patkányokban, borzban – fordulnak elő. A háziállatok közül viszont elsősorban a sertést kedvelik. Ezért a betegséget – mint azt a gombosi példa mutatja - az ember is könnyedén megkaphatja.

A kórokozó lárvái a vékonybélben mintegy két nap alatt válnak ivarérett férgekké, s azok nőstényei néhány napon belül újabb lárvákat hoznak létre. Ezek a véráramban vándorolva eljutnak az izmokba, ahol betokozódnak, és három hét múlva újra invázióra alkalmassá válnak.

Az emberi szervezet rendkívül érzékenyen reagál a fertőzésre. A bélben megtelepedett paraziták toxinjaik és mechanikai izgatásuk révén bélgyulladást okoznak, melyet magas láz, bágyadtság, étvágytalanság, nyálkás vagy véres hasmenés kísér. A vizelet sötét színű-barnás, a nyálkahártya halvány vagy sárgás színű. Jellemzőek az erőteljes hasi fájdalmak, a légzés nehézkessé válik.

Mint azt dr. Vass Péter megjegyezte: nem szabad sajnálni 1500 forintot arra, hogy a levágott állatból vett mintát a szakember megvizsgálja. Ez az összeg ugyanis semmiség ahhoz képest, ami esetleg egy elsumákolt vizsgálat következménye lehet.