Vizitdíj: szedjük, őrizzük, lesütött szemmel

Ha nem szedi be a vizitdíjat, rögtön el is köszönhet a működési engedélyétől.

Mint azt Dr. Vajda János főorvos, a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézet igazgatója a Weborvosnak elmondta: miután a pécsi járó-betegellátás három rendelőintézetben zajlik, és az éves betegforgalom meghaladja a 750 ezres számot, ezért a kérdés megoldása nem tűnik egyszerűnek. Ők úgy próbálják megoldani az intézmény számára egyébként jelentős költséggel járó újabb feladatot, hogy a betegek semmiképpen nem a szakrendelőkben, hanem a portán működtetett pultnál fizetnek majd.

Ehhez persze az intézménynek kell majd biztosítania a plusz munkaerőt és a váltópénzt is, hogy ha valaki ötezressel fizet, abból vissza is tudjanak adni. Gondoskodni kell a befolyó összeg biztonságos tárolásáról, éjszakai őrzéséről is, mivel a rendelőintézetek este hét óráig fogadják a betegeket, a bankok legkésőbb délután négykor már bezárnak, így a napi „bevétel" óhatatlanul az intézményben reked.

Dr. Feledi József, Hírd felnőtt körzetének háziorvosa szerint a vizitdíj megalázó, undorító és méltánytalan. Következményei pedig beláthatatlanok. A most 47 éves doktor, aki baleseti sebészként dolgozott hosszú éveken keresztül, ám egy infarktus és több szívműtét miatt 17 éve háziorvosként praktizál, mély döbbenettel és óriási elkeseredéssel figyeli az egészségügyben zajló eseményeket. A változtatást célzó intézkedések zöménél nem a szükségszerűséget vonja kétségbe, hanem azt a kamikáze szerű akciót, ami hónapok alatt akar bepótolni több évnyi elvesztegetett időt.

Ő például visszautasította a vizitdíj beszedését, ám azonnal kapott egy levelet, amelyben értesítették: ha nem tesz eleget majd a kötelezettségének, rögtön el is köszönhet a működési engedélyétől.

Az ellátási körzetéhez mindössze 1094 beteg tartozik, azaz ennyi az a kártya, ami után finanszírozást biztosít az OEP.  A betegek nagy része szociális helyzete miatt kompenzációra lesz jogosult, marad tehát 25-26 krónikus páciens, akik rendszeresen járnak ugyan, de akiktől koruk és betegségük miatt egyszerűen lelketlenség lenne elkérni a háromszáz forintokat.

Ez egy olyan, a minimális humánumot nélkülöző rendelet, amely egyszerre szégyeníti meg a beteget, és az őt ellátó orvost. Bár már a kezdet kezdetén mondtuk, kiabáltuk, hogy nem ez a megoldás arra, hogy a társadalomban tudatosítsuk: az egészségügyi szolgáltatás senki számára nem ingyenes, hangunkat senki nem hallotta meg. Egy harkányi egyeztetésre ugyan leutaztak az illetékesek, de olyan volt ez a tanácskozás, mintha süketeknek soroltuk volna az érveinket. - mondja a doktor.

Kérdésünkre, hogy miért nem beszélnek nyíltan a lappangó feszültségek sokaságáról az orvosok, Dr. Feledi József sem tudott konkrét választ adni. Annyit azonban megjegyzett: nyilván sokan félnek ebben az amúgy is bizonytalan, nehezen átlátható helyzetben.

- Nekem azonban már nincs félni valóm. Beteg ember vagyok, s orvosként tudom azt is, hogy az én életemben már elkezdődött a visszaszámlálás. De úgy gondolom, muszáj mégis mondani, kiabálni, figyelmeztetni a jövőért, egy valóban jobb egészségügyért azt, hogy emberek: rossz irányba indultatok el.