Vizsgálaton az első zalai hattyú

Zalában zárt rendszerű, az európai követelményeknek megfelelő telepeken nevelik a csirkéket, ahova idegen be sem léphet.

Megkerestük dr. Kvarda Attila megyei tiszti főorvost, hogy mi történik Zala megyében, ha megjelenik az egészségügyben az első madárinfluenza vírussal fertőzött beteg. Megtudtuk, hogy mivel a beteg nagy valószínűséggel először a háziorvost keresi fel, ezért ha lehetséges, otthoni környezetében rendelnek el elkülönítést, ami nemcsak a betegre, hanem a vele érintkező családtagokra is érvényes. Talán még emlékszünk arra az időszakra, amikor piros cédula hirdette a lakás bejáratán, ha bent fertőző gyermek vagy felnőtt gyógyul. A háziorvosi szolgálatban dolgozó orvos, asszisztens, védőnő együttes munkája révén szűrik ki, különítik el azokat is, akik a beteggel találkoztak, érintkeztek. Szélsőséges esetben akár az egész településre karantént lehet elrendelni. Ha az otthoni elkülönítés nem oldható meg, a kórházi izoláció következik.

Zala megyében három kórház működik – Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen. Tavaly decemberben Zala megye is részt vett egy határokon átnyúló virtuális gyakorlaton, melyet az Egészségügyi Világszervezet hirdetett meg, s amelynek során azt monitorizálták, miként valósíthatóak meg az izoláció feltételei az egyes egészségügyi intézményekben. Elmondható: Zalában mindhárom kórház felkészült az esetleges betegek fogadására. Rendelkeznek olyan kórtermekkel, amelyek csak zsilipen keresztül közelíthetők meg. A betegeket egy nővér-egy orvos rendszerben gyógyítják majd. Az egészségügyi szakszemélyzet védelme ugyanolyan fontos, mint a beteg gyógyítása.

Zala megyében egyébként tradicionális a baromfi nagyüzemi tartása. Többek között Nagykanizsán broiler-gazdaság működik, Zalaegerszegtől 10 kilométerre, Zalaszentivánon napi 6-7 ezer tojást előállító gazdaság található. Mindegyik zárt rendszerű, az európai követelményeknek megfelelő telep, ahova idegen be sem léphet. A dolgozók is zsilipelve, átöltözve kerülnek be munkahelyükre. A zárt tartás miatt vadon élő szárnyassal a baromfik nem találkoznak. Ennek ellenére – éppen a szükséges ismeretek híján –  a kereslet drasztikus csökkenése miatt a Zalabaromfinál nagyságrendekkel esett vissza a termelés, és márciusban 165 ember veszíti el a részvénytársaságnál emiatt a munkáját.

A megyei tiszti főorvos hangsúlyozta: minél többekhez kell eljuttatni a korrekt információkat arról, hogy madárinfluenza vírussal csak a fertőzött állománnyal vagy vadon élő madárral nagyon szoros kontaktusba kerülő ember fertőződhet meg. A vírus a szárnyas légútaiban húzódik meg, majd bekerül az emésztőrendszerbe. A környezetbe is a légutakon vagy a székleten keresztül jutl. A vírus csak élő sejtben életképes – amint elpusztul a fertőzött állat, elpusztul a vírus is. Ezért  a nyers csirkehús evésétől sem lehet megfertőződni.
Zalaegerszegre egy héten belül érkezik meg a válasz, miben múlt ki a megtalált hattyú.