Zárlat még van, betegség nincs

Orvosi megfigyelés alatt tartják azt a három baromfitartót – közülük egy baranyait - akik közvetlenül is érintkeztek a beteg állatokkal.

A megfigyelt állattartók – két Bács-Kiskun megyei és egy baranyai - egészségesek, ezidáig semmi jele, hogy megbetegedtek volna, ennek ellenére még egy ideig orvosi megfigyelés alatt lesznek – jelentette ki Süth Miklós, országos főállatorvos. Bár a beteg hattyúkat a Bács megyei Nagybaracskán találták, a védőzárlat három baranyai települést, Bárt, Homorúdot és Dunaszekcsőt is érinti, mert ezek a falvak is belekerültek abba a tíz kilométeres védősávba, amelyet a védekezés érdekében jelenleg is zárlat alatt tart a hatóság.

A három község közül Bárban folyik nagyüzemi baromfitenyésztés. Ezért a telep már napokkal korábban levélben kérte az illetékes hatóságoktól a tojások kivitelének engedélyezését. A telep állandó egészségügyi ellenőrzés alatt áll, a horvátországi madárinfluenza első hulláma után pedig már folyamatos fertőtlenítés mellett zajlik az állatok etetése, illetve a baromfifarm takarítása. A feltételek megfelelnek az unió legszigorúbb óvintézkedéseinek, ezért semmi nem indokolja, hogy a baromfitelepről ne lehessen kivinni a tojásokat – hangsúlyozta dr. Bajnóczy Pál, a baranya megyei állategészségügyi állomás helyettes vezetője.

A hazánkban elhullott beteg állatok miatt a déli átkelőknél a magyar oldalon még nem léptek érvénybe szigorított intézkedések. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a pécsi határőrigazgatóság ne figyelné fokozottan az illetékességi területén élő madarakat. Mivel állandó kapcsolatban állnak az ÁNTSZ-el, illetve a megyei állategészségügyi hatósággal is, ha gyanúsan viselkedő , vagy elhullott szárnyast találnak, azonnal jelenteniük kell az illetékeseknek. Megtudtuk azt is, hogy az országos pandémiás tervben a határőrség a harmadik csoportban szerepel, ám ha központi utasítás érkezik az esetleges madárinfluenza-veszélyről, azonnal képesek a számukra elrendelt feladatokat teljesíteni.

A megyei állategészségügyi állomás nem lát okot a madárinfluenza miatti felfokozódott aggodalomra, de várják azokat a lakossági bejelentéseket az elhullott madarakról. Ahol fertőzött szárnyasra bukkannának, három kilométeres körön belül minden állatot megsemmisítenének, s egy hónapig a helyszíntől hét kilométeres körön belül megfigyelési zárlatot rendelnének el. Ha az említett harminc napon belül újabb megbetegedést nem tapasztalnak, a zárlatot feloldják.

A baromfihús fogyasztás ismételt visszaesése miatt aggódik a megye legnagyobb baromfiágazattal rendelkező mezőgazdasági üzeme, a Bóly Rt. is. Az igazgató állítja, hogy a társaság telephelyéről kikerülő állatok fokozott állatorvosi ellenőrzés után, szigorú higiénés szabályok betartását követően kerülhetnek a boltok hűtőpultjaiba. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a madárinfluenza-pánik újabb kitörése miatt a megyében is legalább 30 százalékkal visszaesett a baromfi fogyasztás.

Az MDF túlzottnak tartja az események nagy nyilvánosságát, ami alapot ad a lakosság ismételt hisztérikus reakcióinak kiváltására az ellenőrzőtt, orvosilag bevizsgált, egészséges baromfihússal szemben is. A párt helyi politikusa, Habjanecz Tibor szerint mindez óriási károkat okoz a baromfitartóknak

Az országos tisztiorvosi szolgálat tájékoztatása szerint a madárinfluenza-vírus ellen az emberi szervezet védelmére kifejlesztett védőoltás engedélyeztetési eljárása még nem fejeződőtt be, a szérum törzskönyveztetése március végére várható.

A Duna-Dráva Nemzeti park pécsi igazgatóságának szakemberei is fokozottan figyelik az erdei madarakat. A szokásos madárvonulás csak márciusban várható, ekkor indulnak el Afrikából a vadlúdak. A fecskék és a gólyák viszont később érkeznek a Kárpát-medencébe. A kormoránok, a szürkegémek és a bütykös hattyúk ugyan nem mennek el télen sem olyan messzire, mint a költöző társaik , de az időjárástól függően 70-100 kilométert azért ők is megtesznek. A megfigyelések szerint főként Ausztriából és Szlovákiából repülnek át magyar területekre.