Az egészségügyi törvények módosítása

Megkezdődött az általános vita az egészségügyi törvényekről.

A fejlett országok ugyanezzel a dilemmával küzdenek: hogyan lehet finanszírozni az egészségügyet úgy, hogy közben a polgárok terhei csak elviselhető mértékben növekedjenek - mondta expozéjában az egészségügyi miniszter. Rámutatott arra: sokan hirdetik az ingyenes egészségügy mítoszát, de ingyenes egészségügy nem létezik, mert az igen drága szolgáltatás.
Jelenleg az egészségügyért Magyarországon kétszer fizetünk: a járulékainkkal tisztán, legálisan, és a hálapénzzel feketén, illegálisan - emelte ki. A hálapénz igazságtalan a betegnek és az egészségügyi dolgozóknak is - tette hozzá.

Kiemelte: a kormány elszánt abban, hogy a hálapénzrendszert megszüntesse, teszi ezt részben azzal, hogy legális bevétellé alakítja. Ilyen eszköz a vizitdíj vagy a választott orvosért fizetendő, a hálapénz nagyságrendjéhez hasonló összegű önrész - tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is: a korábban is létező várólisták nyilvánosságra hozatalával a kormány megteremti az átláthatóságot, a köz kontrollját.

Rámutatott arra, hogy Magyarországon indokolatlanul magas az orvos-beteg találkozások száma. Az ingyenesség hamis illúziója miatt a betegek nem érzik azt, hogy az egészségügy pénzbe kerül, és a betegek tudomásul veszik a hálapénzfizetés igazságtalan szokását - jelentette ki a miniszter.

Mint mondta, szükséges Magyarországon is bevezetni az önrészfizetést az egészségügyben, mert így véleménye szerint erősödik az egyéni felelősségvállalás, és ésszerűsödik az ellátórendszer igénybe vétele.
Elmondta: vizitdíjat a háziorvosi, illetve fogászati alapellátás igénybe vétele során, kórházi napidíjat pedig az aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátás igénybe vételét követően kell fizetni január elsejétől.

Hozzátette: nem kell azonban díjat fizetni a kötelező járványügyi intézkedések részét képező ellátásokért, a hatékony szűrővizsgálatokért, a terhesgondozásért, a szülésért és a közvetlen életveszély elhárítására irányuló életmentő beavatkozásokért.

Molnár Lajos közölte: emelt összegű vizitdíjat kell fizetnie többek között annak, aki indokolatlanul vesz igénybe ügyeleti ellátást.
Hangsúlyozta: a kormány indokoltnak tartja, hogy aki a fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás igénybe vétele során eltér a beutálási rendtől, vagy saját orvost választ, részleges térítési díjat fizessen. Ez a díj, amely elérheti az ellátásért a biztosító által fizetett összeg harminc százalékát, az intézménynél marad - tette hozzá.
"A harminc százalékos részleges térítési díj összege hasonló nagyságú, mint a hálapénz" - jelentette ki az egészségügyi miniszter.

Mint mondta, a javaslat bevezeti, hogy valamennyi egészségügyi szolgáltató köteles lesz elszámolási nyilatkozatot adni a biztosítottnak, ha az kórházi ellátást vesz igénybe.
Molnár Lajos szerint a jelenlegi magyar társadalombiztosításban nem tudni, hogy aki biztosított, mire jogosult. Hozzátette: a biztosítási csomagok meghatározásával meg lehet állapítani, hogy milyen szolgáltatás jár az embereknek alanyi, biztosítotti jogon, és melyek a többletbiztosításért járó szolgáltatások.
Elmondta, hogy a javaslat három csomagot határoz meg: az alapcsomagot, amely az életmentő beavatkozást, a mentést és a járványügyi ellátásokat tartalmazza, minden Magyarországon tartózkodó személy térítésmentesen veheti igénybe, függetlenül attól, hogy biztosított-e.

A második csomag a biztosítási csomag, amit a biztosítottak térítésmentesen, vagy részleges térítés mellett vehetnek igénybe - mondta. Hozzátette: a harmadik csomag, az úgynevezett kiegészítő csomag tartalmazza az önkéntes biztosítás útján megvásárolható többletszolgáltatásokat.

Molnár Lajos közölte: a javaslat tartalmazza a művi meddővé tétel új szabályait is. Eszerint a művi meddővé tételre irányuló beavatkozás a 18. életévüket betöltött, korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképes személyek kérelmére végezhető el, kivéve az egészségügyi indokokból, és a cselekvőképtelen személyeken végzett beavatkozást.

Az ellenzékiek nem, a kormánypárti politikusok támogatják az egészségügyi törvények tervezett módosítását - derül ki a pártok vezérszónokainak keddi parlamenti felszólalásaiból. A politikusok a vizitdíjat, a várólistát és a művi meddővétételt emelték ki.
Kökény Mihály, az MSZP vezérszónoka beszédében rámutatott, hogy a módosítások célja az egészségügyi kockázatok és felelősség megosztása, az orvoshoz fordulás racionalizálása.
A szocialista politikus a biztosítási csomagokról szólva hangsúlyozta, hogy a szolgáltatások többsége az alap- és a kiegészítő csomag közé fog esni. A törvényjavaslat rögzíti majd, hogy mi jár térítésmentesen - tette hozzá Kökény Mihály.
Az MSZP-s szakpolitikus rámutatott, hogy napjainkban a magyar állampolgárok minden száz forintos egészségügyi költségből csak nyolcvanat fizetnek meg a kötelező járulékokkal. A mostani javaslat célja, hogy leszámoljon az ingyenesség illúziójával - tette hozzá.

Kökény Mihály felszólalásában érintette az orvosok számlaadási kötelezettségét, a várólisták szabályozása, valamint a művi meddővététel kérdését. Az egészségügyi törvények módosításáról a legnagyobb ellenzéki frakció álláspontját két vezérszónok, Horváth Zsolt és Pelczné Gáll Ildikó fejtette ki.
Horváth Zsolt szerint a törvényjavaslat három fő célt szolgál: fizetőssé teszi az egészségügyet, előkészíti a több-biztosítós egészségügyi rendszert, valamint a megszorítások részeként a pénzbeszedést szolgálja.

A Fidesz szakpolitikusa hangsúlyozta: a vizitdíj nem biztos, hogy eléri célját. A jelenlegi javaslat hátrányosan érintheti a felsőoktatásban tanulókat, valamint a gyermekes családokat. A képviselő szerint hat helyett tizennégy évnek kellene lennie a díjmentesség felső korhatárának.

A receptfelírásról szólva kiemelte: hiba törvényben szentesíteni azt a gyakorlatot, hogy a nővérek írják fel a gyógyszereket a betegeknek. Horváth Zsolt szerint azért lesz várólista, mert a társadalombiztosításnak nincs pénze a kezelésekre.
A Fidesz egyetért azzal, hogy a plusz- és kényelmi szolgáltatásokért külön fizetni kelljen, a több biztosítási csomag azonban alapvetően nem szűri majd ki az úgynevezett "potyautasokat" - mondta Horváth Zsolt.

Pelczné Gáll Ildikó a művi meddővétételről szólva elmondta: a tervezet nem veszi figyelembe a magyarországi demográfiai folyamatokat, valamint a nemzetközi gyakorlatot. A fideszes képviselő szerint túl korai a tizennyolc éves korhatár, ráadásul a tervezettnél nagyobb garanciákra lenne szükség.

Az SZDSZ-es Béki Gabriella a vizitdíj mellett érvelve hangsúlyozta, hogy indokolatlanul magas az orvos-beteg találkozók száma, fenntartja az ingyenesség hamis érzetét, ráadásul az uniós államok kétharmadában van vizitdíj.

A kormánypárti képviselő az ellenérvek között említette, hogy a vizitdíj megnehezíti az indokolt orvoshoz fordulást is. Béki Gabriella szerint fontos, hogy a mentességet élvező csoportokat jól meghatározzák, mert a jövőben valószínűleg nem kapnak további társadalmi rétegek mentességet a díjfizetés alól.
Az SZDSZ-es politikus a vizitdíjat a kötelező gépjármű-felelősség biztosításhoz hasonlította.

A Fideszhez hasonlóan a KDNP is két vezérszónokkal, Soltész Miklóssal és Nagy Kálmánnal képviseltette magát.
Soltész Miklós "igazi salátatörvénynek" nevezte a tervezetet. Szerinte a vizitdíj és a kórházi napidíj a pénzbehajtást szolgálja, ellehetetleníti a szegényebb rétegeket, leginkább a romákat és az időseket. A kereszténydemokrata politikus "csonkolásnak" nevezte a művi meddővétételt, amely katasztrofális demográfiai helyzetet eredményezhet.

Nagy Kálmán szerint a törvényjavaslat elfogadásával nem korszak-, hanem tulajdonosváltás fog bekövetkezni az egészségügyben, az állam ki fog vonulni a betegek mögül.

Az MDF vezérszónoka, Csáky András hangsúlyozta, hogy a tervezett biztosítási csomagok sok újat nem hoznak a jelenlegi rendszerbe, mindössze pontosítják az eddigi feltételeket.
A vizitdíjról szólva az ellenzéki politikus rámutatott, hogy nem mindegy, milyen gazdasági helyzetben vezetik be. A következő években ugyanis jelentős életszínvonal-csökkenés várható a képviselő szerint, emiatt pedig a vizitdíj érzékenyebben érintheti az állampolgárokat. A vizitdíj ráadásul további költségvetési kiadásokat generálhat, mivel a fizetés visszatarthatja az embereket az orvoshoz fordulástól, így súlyosabb állapotban kerülhetnek ellátásra, kezelésükre többet kell költeni.
A vezérszónoki felszólalások után kétpercesekkel folytatták a képviselők a javaslat általános vitáját.

Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta: 80-100 milliárd forintnyi hálapénzt fizetnek ki az emberek a magyar egészségügyben, mint mondta, "teljesen feketén", mindenfajta elszámolás nélkül. Hozzátette: a kormány egyik célja, hogy a várólistára való felkerülés a jelenlegi átláthatatlan rendszer helyett szabályozottan, átláthatóan történjen.

Kupper András (Fidesz) szerint az emberek a hálapénzt a törvény bevezetése után is fogják fizetni. A vizitdíj pedig nem tekinthető másnak, mint egy újabb adónak - tette hozzá.

Hajdu László (MSZP) annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlevő képviselők úgy vitatkoznak a javaslatról, mintha az egész egy szükségtelen törvény lenne, és az egészségügyben nem lenne semmi baj, a kormány csak cukkolni akarná a lakosságot.

Gógl Árpád (Fidesz) szerint Molnár Lajos egészségügyi miniszternek hibás az a megállapítása, hogy a magyar egészségügyi struktúra és finanszírozás egy szovjet modell következménye. A magyar struktúra jó döntési struktúra, a jelenlegi finanszírozás pedig nem szovjet mintájú - tette hozzá.

Aszódi Pál (Fidesz) a nyugdíjas társadalom nevében úgy fogalmazott: "évekig fizettük a járulékokat arra, hogy öregségünkre és vénségünkre gondtalanul élhessük napjainkat".
Amikor az Antall-kormány létrejött, a nyugdíjbiztosítási alap kasszája üres volt - jegyezte meg, majd feltette a kérdést: hova tetszettek tenni a pénzt, amelyet a munkásemberek évtizedeken keresztül befizettek?

Horváth Zsolt (Fidesz) szerint a törvényjavaslat nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy minden egyes ellátást igénybe vevő magyar biztosított után megtörténjen a járulék befizetése.

Babák Mihály (Fidesz) kiemelte: a kormány szándéka a fizetős egészségügy kialakítása. Hozzátette: a kormány ne számítson rá, hogy ezt a célt a Fidesz támogatja.

Kontur Pál (Fidesz) közölte: az egészségügyi reformnak nevezett csomag az emberek ellen szól, és nincsen olyan társadalmi réteg, amelyet ne sértene.

Csáky András (MDF) azt hangsúlyozta, hogy a hálapénz rendkívül megalázó dolog. Azonban van-e erkölcsi alapja bármelyik hatalomnak erről a kérdésről úgy beszélni, hogy látjuk azt, milyen az egészségügyi dolgozók jövedelme ma Magyarországon? - tette fel a kérdést az ellenzéki politikus.

Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta: a törvényjavaslat zárórendelkezéseivel "módszeresen" irtják ki az egészségbiztosítási törvényből az Országos Egészségügyi Pénztár és a megyei pénztárak nevét. Hozzátette: így készítik elő több-biztosítós modellt.

Molnár Lajos a vizitdíjjal kapcsolatban közölte: szó sincs arról, hogy csökkentenék a prevenciót, mivel szűrővizsgálatok esetén továbbra sem kell vizitdíjat fizetni. Elmondta: a díj bevezetése nem költségvetési szempontú, a vizitdíj ugyanis az orvosoknál marad, azzal a szolgáltatások minőségén lehet javítani.

A szaktárca vezetője közölte: a vizitdíj bevezetésétől azt várják, hogy a hálapénz csökkenjen, majd megszűnjön. Hozzáfűzte: minden olyan ellenzéki javaslatot örömmel fogadnak, amely csökkenti a hálapénz mértékét.

Csáky András (MDF) szerint a vizitdíj nem fogja megszüntetni a hálapénzt. Babák Mihály (Fidesz) úgy vélte: a vizitdíj egészségkárosító, mert az embereket távoltartja az orvostól. Winkfein Csaba (MSZP) a törvényjavaslat művi meddővétételre vonatkozó szabályairól azt mondta: megfelel az alkotmánynak, biztosítja a felelősségteljes döntést. Hozzátette: bővülne azon személyek köre, akik élhetnének a művi meddővététellel.

Zombor Gábor (Fidesz) azt javasolta, hogy amíg a képviselők nem ismerik a költségvetés számait, és azt, hogy a kormánynak milyen elképzelései vannak az egészségügyi ellátórendszerről, ne fogadják el az előterjesztést. Az ellenzéki képviselő azt mondta: a törvényjavaslat alapján nem lesznek jobb helyzetben sem a betegek, sem az egészségügyben dolgozók, egyedül a költségvetés lesz jobb helyzetben.

Gusztos Péter (SZDSZ) a művi meddővététel kapcsán megjegyezte: egyetért a jogvédőkkel abban, hogy az állam felelőssége arra terjed ki, hogy védő, de nem kizáró garanciákat fogalmazzon meg.