Néhány különleges vírus | Weborvos

A vírusok kicsiny mikroorganizmusok, az élő és az élettelen határán elhelyezkedő szervezetek.

Szaporodásuk csak az élő sejtbe való bejutás után lehetséges, amikor a gazdasejtet arra kényszerítik, hogy a vírust alkotó molekulát sokszorozva építsék fel. Közben a fertőzött sejt elpusztul, a sejtből kiszabadult vírus újabb sejteket fertőz meg és a gazdaszervezet milliószámra termeli a vírusokat, ami szerencsétlen esetben a gazdaszervezet halálához vezet. Számos hétköznapi enyhébb és súlyosabb állati és emberi betegséget okoznak. A veszettségről már volt szó, de vírusok okozzák az influenzát, bizonyos tüdőgyulladást, herpeszt, bárányhimlőt, kanyarót, rubeólát, mumpszot, gyermekparalízist, az utóbbi időben terjedő AIDS-et, sárgalázat és más ritkább betegségeket is, mint a nálunk szerencsére ismeretlen Ebola betegséget is. Száz esztendeje annak is, hogy kimutatták az állatok között a vírusok daganatkeltő hatását, de csak mintegy ötven éve tudjuk, hogy az ember daganatos megbetegedéseiben is szerepet játszanak bizonyos vírusok. Ma már bizonyítottnak tekinthető, hogy a leukémiák, a méhnyakrák, a májrákok keletkezésében döntő szerepük van. Ezeket a vírusokat összefoglaló néven "onkogén", daganatkeltő vírusoknak nevezzük.

Néhány különleges vírus
Csak rövid ideje ismert az úgynevezett retrovírusok csoportja. Ezek RNS vírusok, azonban tartalmaznak egy olyan enzimet, aminek segítségével, miután a gazdasejtbe behatoltak, az RNS molekuláját átalakítják DNS molekulává és ennek mintájára történik a vírus RNS molekulájának a felépítése. Ezek közé a vírusok közé tartozik az AIDS betegség vírusa is.

Nem szabad összetéveszteni a fent említett retrovírusokat a rotavírusokkal. Ez utóbbi főleg az őszi-téli hónapokban okoz egyedi, vagy kisebb-nagyobb járványok formájában fertőzéseket első sorban az 5 évesnél fiatalabb gyermekekben. Jellemző a heveny, vízszerű hasmenés jelentkezése, a súlyos bélgyulladás véres széklethez is vezethet. A nagy folyadékveszteség, az esetleges hányás miatt a kisded könnyen kiszárad, sokszor kórházi kezelése is szükséges. A betegség leginkább Dél-Amerikában, Távol-Keleten és Délkelet-Ázsiában gyakori, ami a higiénés hiányosságokra vezethető vissza, ugyanis a betegség alatt a széklettel ürülő vírusok rendszerint a kéz közvetítésével kerül a gyermek szájába, onnan a belekbe. Hát nem megmondta Semmelweis, hogy kezet kell mosni? Ezzel szemben gyakorta látni a bevásárlóközpontokban majszoló, iszogató gyermekeket, akik azután megkaphatják a korántsem veszélytelen betegséget. Gazdasági jelentősége is nagy, mert a kórházi költségek magasak. 1997 óta van ellene védőoltás.

A baktériumok vírusai
Ha röviden is, de szót kell ejteni a fágokról, pontosabban a bakteriofágokról. A bakteriofágok a baktériumok vírusai, jellegzetességük az, hogy egy bizonyos fág csak egy bizonyos fajta baktériumot támad meg és pusztít el és így a biológiai egyensúly fenntartásában van szerepük.

Újabb ellenség: a prion, de nem vírus!
Ahogy az AIDS betegség, úgy szarvasmarhák szivacsos agyvelősorvadása keltett riadalmat a közelmúltban. A szivacsos agysorvadás egy újabb kórokozó tényező következtében alakul ki, emberben a Kreutzfeld-Jakob betegséghez vezet. Felfedezése fél évszázaddal ezelőtt, amikor C. Gajdusek (sz.:1923, Nobel díj 1976.) amerikai virológus Új-Guineában az ottani bennszülött törzsek körében a „kuru" nevű betegséget leírta. Akkor úgy gondolták, hogy a betegséget egy úgynevezett lassú vírus okozza és az akkor még szokásos kannibalizmus útján terjedt főleg az asszonyok és gyermekek körében. A vírust azonban a szokásos módszerekkel láthatóvá tenni, tenyészteni nem sikerült. 1982-ben S.B. Prusiner (Nobel díj 1997.) amerikai orvos izolált egy fehérjerészecskét, ami nem felelt meg sem vírusnak, sem baktériumnak, sem gombának, de a betegséget ezzel sikerült más állatokra is átvinnie. Ezt az anyagot nevezte el prion-nak.

A prion nukleinsavat nem tartalmazó fehérjemolekula, amit nem károsít az ultraibolya- vagy röntgensugárzás, hővel, fertőtlenítőszerekkel szemben ellenálló, a magas hőmérsékletet is elvisel (130 C fok), csak különleges eljárásokkal inaktiválható. Normális szerkezetű alakja az idegsejtek felszínén megtalálható és úgy látszik, szerepe van az emlékezés bonyolult mechanizmusában. Ha a normális prion-molekula szerkezete valamilyen okból átalakul, kóros prion jön létre, ami az említett betegségeket okozza, az agy idegsejtjeinek pusztítása révén. A betegség lefolyása több hónap esetleg több év, fokozatos szellemi leépüléssel, érzés- és mozgászavarokkal jár és minden esetben halálhoz vezet. Megelőzésére és gyógyítására pillanatnyilag nincs lehetőség.

Szerencsére a betegség rendkívül ritka, az állatok között előforduló formát a drasztikus állategészségügyi eljárásokkal sikerült minimálisra csökkenteni. Figyelemre méltó azonban, hogy nem csak a szarvasmarhák, hanem más kérődző állatok (kecske, juh, jávorantilop) sőt macskák esetében is leírták. Magyarországi előfordulásról nem tudunk.

Védekezés a vírusos betegségek ellen
A vírusos betegségek szerencsére ma már nem okoznak olyan nagy járványokat, amelyek milliók életét követelnék. Az utolsó nagy halálozással járó vírusos betegség 1918-1920 között zajlott, ez volt az úgynevezett „spanyolnátha", ami 20 millió ember elhalálozásával járt. Újabb kutatások szerint a vírus valószínűleg a madárinfluenza vírusának módosult formája volt, ami emberről emberre is terjedt. Ez az, amitől a járványügyi szakemberek jelenleg is tartanak. A vírusbetegségek ellen elsősorban higiénés rendszabályokkal (a betegek elkülönítése, az állatokról emberre terjedés megakadályozása, mint pl. a patkányirtás, szúnyogirtás stb.) lehet, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a vírusbetegségek jelentős része a szájon át – mosdatlan kézzel, és széklettel szennyezett táplálékkal - történő fertőzés következtében alakul ki. Olyan hatásos szerek, mint amilyeneket a baktériumok ellen az antibiotikumok jelentenek, nem áll rendelkezésre. Jelentős fejlődés történt azonban az elmúlt évtizedekben és számos vírusbetegség ellen sikerült hatásos gyógyszereket felfedezni. Azóta nem reménytelen a májgyulladás, az AIDS, a herpeszvírusok okozta betegségek gyógyítása sem.

A vírusbetegségek elleni védekezés másik útja a védőoltások alkalmazása. Ennek előzményeiről a himlő, a veszettség ismertetése során már említést tettünk. A módszer elve azóta sem változott, legfeljebb a technológia. Számos esetben a védőoltás kifejlesztését az akadályozta és akadályozza meg, hogy nem sikerül a vírust azonosítani, elkülöníteni, tenyészteni, szaporítani, ahogyan ez sokáig a gyermekbénulás vírusával is történt. A legsikeresebb védőoltás máig is a himlőoltás volt, mert kiterjedt alkalmazásával az egyetlen betegség, amit az orvostudomány fel tudott számolni, 1977 óta az egész világ himlőmentes, ezért az ellene való kötelező védőoltást is meg lehetett szüntetni.
A leghatékonyabb egészségmegőrzés a megelőzés, ezért máig is vannak kötelező védőoltások, de ezekről majd más alkalommal!