Otthonszülés
Közzétéve: 2006. 04. 18. 15:20 -
• 3 perc olvasásKözzétéve: 2006. 04. 18. 15:20 -
• 3 perc olvasás
Otthonszülés
Azt írja az újság, hogy ismét előkerült az örökzöld téma: lehet-e, szabad-e és ajánlott-e nem kórházi körülmények között, családi körben, otthon szülni. A témát egy közelmúltbeli tragikus eset hozta felszínre. Egy otthon-szülő kismama ikreket hozott a világra. Az egyik gyermek tökéletesen egészséges volt, a másiknál komplikációk léptek fel, és bár a mentő rövid időn belül a helyszínen volt és kórházba szállította a gyermeket, a súlyos agykárosodást szenvedett csecsemő meghalt. Az otthoni szülést levezető orvosnő ellen mai napig folyik a per, de megvádolták a szülőket is. Én férfi vagyok, annak is korosabb verziója, tehát nem tudok „anyául" gondolkodni. Felnőtt fiam van, aki kórházban, császármetszéssel jött a világra úgy, hogy feleségem már terhessége idején veszélyeztetett állapotúnak számított, így az otthonszülés szóba sem jött. Újságírói pályámból eredően azonban - az országot járva- találkoztam olyan falusi emberekkel, akiknek természetes volt, hogy minden szülés otthon történik, és annak egyetlen segítője a falu bába asszonya. Tudomásom szerint hosszú életű és egészséges gyermekek tömege született így.
Nem akarok lobbizni az otthonszülés intézménye mellett, de sok érv szól amellett, hogy olyan kismamák, akik terhessége alatt semmi komplikáció nem történt, a megelőző vizsgálatok egészséges magzatot és hagyományos szülési „technológiát" jósolnak, dönthessenek úgy, hogy családi körben, otthon szülnek. Magától értetődően ilyenkor is szükség van nem csak bábára, hanem orvosra is, és figyelni kell arra, hogy biztosítva legyen minden, ami egy szülés lebonyolításához szükséges. Normál esetben, egy jól felszerelt szülész-nőgyógyász készletében megtalálható infúzió, szívó, injekciós tű, fecskendő, oxigén palack, maszk, szívhang-hallgató és vérnyomásmérő. Ennek ellenére igaz, hogy nem várt komplikáció bármikor felléphet.
Bizonyára igaza van a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégiumnak abban, hogy bizonyos esetekben ellenjavallt az otthonszülés. Ilyen az ikerterhesség, vagy olyan első gyermek érkezése, akinek már magzati fejlődésé folyamán látható valamilyen rendellenesség mutatkozása. Ennek ellenére struccpolitikának nevezem, hogy a tekintélyes orvosi grémium nem veszi tudomásul: a világ nagy részén ma már bevett szokás, engedélyezett eljárás az otthonszülés. Nem a Harmadik Világbeli országok elmaradott egészségügyi kultúrájú, törzsi népeire kell hivatkozni, hanem látni kell, hogy tőlünk nem messze lévő európai országokban is engedélyezett az ilyesmi. Természetesen a várható kockázatokról fel kell világosítani a szülőket, és az otthonszülést vezető orvosnak kell gondoskodnia arról is, mi a teendő, ha a szüléskor valamilyen komplikáció lép fel. Meg kell szervezni tehát az infrastruktúrát: például a mentő 10 perc alatt elérhető legyen, a közelben lévő jól felszerelt kórház szintén. Ahhoz, hogy egy kismama elkerülje az általa kellemetlennek vélt szőrtelenítést, beöntést, nem muszáj otthon szülni, kérésre ez ma már kórházban is elérhető. De azokat a kismamákat, akik a vajúdás fájdalmai közben maguk körül szeretteik arcát szeretnék látni szenvtelen idegenek helyett, nem kellene fensőbbségesen ghánai dzsungellakóhoz hasonlítani. Már csak azért sem, mert ha a kórházak ellen kívánnék kampányolni, jócskán hozhatnék példákat folyosói hordágyon történt, vagy szülészeti osztály WC-jében magára hagyott szülésekről, nem beszélve az egészségügyi intézményekben összeszedhető fertőzésekről.
Hogy hol szüli meg babáját egy kismama, bízzuk talán rá, a tanácsadást végezze az orvos, bizarr esetben valahogy így:
Fiatal szőke nő, nagy pocakkal bemegy a szülészorvoshoz és megvizsgáltatja magát. Az orvos megnyugtatja:
- Asszonyom, Ön és a magzat tökéletes egészségnek örvendenek, komplikációmentes lesz a szülés.
- De doktor úr, mi lesz, ha otthon vagy a munkahelyemen jönnek a fájások?
- Akkor helyezkedjen olyan pózba, ahogyan a gyermek fogant, az a legtermészetesebb testhelyzet és így minden gond nélkül megszülheti a gyermeket.
- Jó, akkor az egyik lábamat beteszem a kesztyűtartóba, a másikat pedig kilógatom az ablakon...
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek

