A GERD új „Montreáli definíciója és klasszifikációja

Ma már evidenciának számít az asthma bronchiale, a krónikus köhögés, a laryngitis, a dentalis erosiok és a GERD kapcsolata.

Mindezen adatok birtokában szükségessé vált egy olyan felosztás kialakítása, mely figyelembe veszi az új tudományos eredményeket is. Másrészt az életminőség vizsgálatok alapján kívánatossá vált annak megítélése is, hogy az oesophagealis és extraoesophagealis panaszok/tünetek/szövődmények milyen mértékben befolyásolják a beteg napi aktivitását. Ezen igényeknek tesz eleget a GERD új „Montreáli definíciója" és felosztása, melyet egy 18 ország, 44 szakemberéből álló munkacsoport készített el. A definíció az eddigihez képest abban más, hogy a panaszok gyakorisága és súlyossága mellett azoknak a napi életvitelre gyakorolt hatását is figyelembe veszi, valamint újból pontosan definálja a panaszokat, tüneteket, szövődményeket és azok kapcsolatát a GERD-el. Tehát reflux betegségnek csak akkor tekintjük a tünetcsoportot, ha az a napi aktivitásra is számottevő hatást gyakorol és a páciens maga is annak tekinti. Az új konszenzus másik üzenete, hogy a diagnosztika első lépcsője a panaszok/tünetek értékelése a háziorvos által, hiszen az esetek döntő hányada ott jelentkezik. Elsőként tisztázni kell, hogy milyen gyakoriságú és súlyosságú panaszokkal állunk szemben és ezek befolyásolják-e a beteg napi életvitelét. Ezt követően rögtön értékelni kell a rizikófaktorokat (életkor, nem, obesitas, hiatus hernia, éjszakai panasz etc.) és az alarm tüneteket (dysphagia, fogyás, anaemia etc.) és ha szükséges felső panendoscopiát kell végezni. Amennyiben fokozott rizikó vagy alarm tünet nem áll fenn, terápiás tesztet (2-4 hétig terápiás dózisú proton-pumpa gátló adása) végezhet a kezelőorvos. Ennek eredménytelensége természetesen szintén az endoscopos vizsgálat indikációja.

Az endoscopia kapcsán észlelt elváltozás értékelése lényegében nem változott. A betegek egy részénél normál mucosa látható, másoknál a mucosa erosiv elváltozásai reflux oesophagitist igazolnak. A metaplasiára gyanús elváltozás leírására a konszenzus az „endoscoposan nyelőcső metaplasiára gyanús" (ESEM: Endoscopically Suspected Esophageal Metaplasia) kifejezést javasolja. Csak a szövettani igazolás után használható a Barret oesophagus elnevezés. Megállapítja, hogy a 3 cm-nél hosszabb, ún. „long segment" Barret fokozott rizikót jelent az adenocarcinoma szempontjából. A GERD oesophagealis komplikációjának tekintjük továbbra is a stricturát és az adenocarcinomát.

Nagyban