A Helicobacter Pylori a háziorvosi gyakorlatban

A Helicobacter pylori (H.pylori) fertőzés aktuális kérdései a háziorvosi gyakorlatban.

A H. pylori Gram-negatív, microaerophil, ívben enyhén meghajlított vagy spirálisan csavarodott baktérium. Fejvégű ostorokkal rendelkezik, amelyeknek a kórokozó mozgását biztosítják. A baktérium számos enzim termelésére képes, melyek közül az ureáz a pathomechanizmus egyik meghatározó tényezője. Az enzim a korábban sterilnek vélt gyomor-mucosa felszíni nyákrétegein belüli kolonizációt teszi lehetővé. A H. pylori a legelterjedtebb humán gasztrointesztinális fakultatív patogén, mely a Föld lakosságának 50%-ában jelen van.

Az elsődleges rezervoár az emberi gyomor, másodlagosan a szájüregben (dentális plaque-ok, nyelvhát) is fellelhető, ahová feltehetően gastrooesophagealis reflux útján jut. Jelen tudásunk szerint a terjedés emberről-emberre lehetséges. Leginkább a faecooralis és a gastrooralis terjedés valószínű. Állatról emberre terjedést nem tudtak igazolni. Előfordulhat nem megfelelően fertőtlenített endoszkóppal történő átvitel is.

A prevalencia függ az életkortól és a lakókörnyezet gazdasági fejlettségtől. A baktérium akvirációja általában gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban megtörténik. A fejlődő országok lakossága már fiatal felnőttkorban 80-100%-ban fertőzött. A hazai prevalencia adatok 20-70% között mozognak életkortól függően.

A kutatási eredmények alapján a H. pylorit a chronicus aktív „B" típusú (antrum predominans) gastritis kórokozójának és a peptikus fekélybetegség fő kóroki tényezőjének tartják. Ismert, hogy a duodenalis ulcusos betegek 90-95%-a, a gyomorfekélyesek 70-90%-a Hp. pozitív. Ugyanakkor a H. pylori fertőzötteknek csak körülbelül 10-15%-ában alakul ki fekély. Ennek magyarázata az, hogy a H. pylori valószínűleg társkóroki faktor és nem szuverén kórokozó. A fekély létrejöttéhez számos környezeti, életmódi és társ-agresszív mucosalis hatásnak, valamint a fertőzött egyén gyengült mucosalis védekezőképességének kell érvényesülnie.

Emellett, jelen tudásunk szerint, a H. pylori összefüggésbe hozható a Menetrier-gastritis, az alacsony malignitású MALT-lymphoma (Mucosa Adherent Lymphoid Tissue), a gyomorcarcinoma, továbbá a funkcionális dyspepsiák egy csoportjának (fekély típusú) kialakulásával.

Diagnosztika:

A felsorolt módszerek egyrészt a diagnózist, másrészt az eradikációs kezelés sikerességének ellenőrzését hivatottak biztosítani. A napi gyakorlatban leginkább az endoszkópia során vett gyomorbiopsziás mintából végzett szövettani módszer és az ureáz kilégzési-teszt használatos. Mindkét módszer megbízható magas specificitása és szenzitivitása miatt.

A kezelés sikerességének ellenőrzésére leginkább az ureáz kilégzési teszt használatos, biopszás mintából csak akkor vizsgálunk, ha ellenőrző endoszkópiára szükség van. A szerológia leginkább epidemiológiai célra alkalmas, a kezelés effektivitásának ellenőrzésére nem. A gyorstesztek szenzitivitása nem igazán megfelelő. A széklet Ag assay nagyon pontos és ígéretes módszer, de magas költsége miatt a napi rutinban még nem használatos. A felmerülő antibiotikum rezisztencia (clarythromycin) megállapítására leginkább a mikrobiológiai módszer és a biopsziás mintából végzett úgynevezett FISH assay alkalmas.

Kit és mikor kezeljünk?
Kifejezetten javasolt az eradikáció az alábbi kórképekben, bizonyított H. pylori pozitivitás esetén:

1. Nyombél-és gyomorfekély esetén
2. Alacsony malignitású gyomor MALT lymphoma esetén
3. Atrophiás gastritisben
4. Gyomorrák műtétje után
5. Gyomorrákos betegek elsőfokú rokonainál
6. A beteg saját kérésére

Javasolt az eradikáció az alábbi H.pylori pozitív kórképekben:
1. Funkcionális dyspepsia (fekély típusú)
2. GERD tartós PPI kezelésének megkezdésekor vagy a kezelés során
3. NSAID-kezelés megkezdése előtt

Hogyan kezeljük a H. pylori pozitív eseteket?

II. Protokoll
- 2x terápiás dózisú PPI +4x120 mg bizmut subsalicylat vagy subcitrát+4x500 mg tetracyclyn+3x500 mg metronidazol (vagy 2x500 mg Tinidazol)
A kezelés sikerességét mindig ellenőrizni kell, annak befejezése után 4-6 héttel.

Irodalom
1. Marshall,B.J., Warren,J.R.: Unidentified curved bacilli on gastric epithelium in active chronic gastritis (Letter). Lancet 1983;1:1273-75
2. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja: A Helicobacter pylori fertőzés kezelésének időszerű kérdései. Készítette: a Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium és a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Helicobacter Munkacsoportja. 2006.
3. Rácz,I.: A Helicobacter pylori és a fekélybetegség. Orvosi Hetilap 1996,137,1459-67
4. Rácz,I.: Teendok a Helicobacter pylori pozitiv fekélybetegek eradikációs kezelése után. Praxis 1999, 8, 49-54
5. Malfertheiner P, Megraud F, O'Morain C, Hungin AP, Jones R, Axon A, Graham DY, Tytgat G; European Helicobacter Pylori Study Group (EHPSG). Current concepts in the management of Helicobacter pylori infection--the Maastricht 2-2000 Consensus Report. Aliment Pharmacol Ther. 2002 Feb;16(2):167-80.