Probiotikumok alkalmazása Irritabilis Bél Szindrómában | Weborvos

Újabban egyre erősebben felmerül a szindróma kialakulását megelőző enterális infekció szerepe.

A legnagyobb összefoglaló közleményt Andresen és Baumgart publikálta 2006-ban ( ). Közleményükben áttekintik a probiotikumok potenciális hatásait az IBS-ben eddig ismert patogenetikai folyamatokra. A postinfectiv IBS-ben megfigyelhető mucosalis gyulladásos folyamat és a cytokin mintázat proinflammatorikus irányba történő elmozdulása (csökkent IL-10/IL12 arány) ismert. Bifidobaktétium infantis adásával az említett cytokin arány emelkedett a tünetek szignifikáns javulása mellett egy klinikai tanulmányban ( ). A bélflóra eltérései miatt megváltozott intraluminalis fermentációs folyamatok számos tünetért (meteorismus, flatulencia, distensio, hasmenés) felelnek. Probiotikumok adására ezek rendeződnek, magyarázva a klinikai tünetek javulását. A postinfectiv IBS-ben megfigyelhető motilitási zavar (dysfunctio) probiotikum adásával modulálható volt állatkísérletekben és humán vizsgálatokban egyaránt ( , ).

Állatkísérletben igazolták a viszcerális hiperszenzitivitás csökkentését Lactobacillus paraceasei-vel (3). A humán vizsgálatokban a hasi fájdalom csökkenése jelezte a hiperszenzitivitás csökkenését. A szerzők áttekintik az 1989 óta történt klinikai vizsgálatokat. Megállapítják, hogy sok anekdotikus közlés és nem-kontrollált vizsgálat történt. Emellett 11 randomizált, placebo kontrollált klinikai vizsgálat is történt, melyből 4-et 2005-ben közöltek. Kiemelik, hogy a tanulmányok túlnyomó része a rövid távú hatásosságot vizsgálta, pedig érdemes lenne hosszabb időtartamú vizsgálatot is végezni. Nehézségként értékelik a nagyon magas arányú placebo-válasz, mely IBS-ben régóta ismert. Az is nehezíti az összegző értékelést, hogy kis betegszámok voltak, a study-populációk is különböztek, teljesen más készítményekkel vizsgáltak. Mindenesetre az elfogadható, hogy a probiotikumok pozitív hatásúk és ígéretesek az IBS kezelésében.

Camilleri szerint ez az esetek mintegy 15%-ában postinfectiv IBS-ről van szó ( ). A patomechanizmusban nemcsak a „low-grade" inflammatio és immunaktiváció, hanem a megváltozott intraluminalis metabolikus folyamatok is szerepet játszanak, melyek hátterében a bélflóra eltérése áll, ami ezekben az esetekben ki is mutatható. Mindezek alapján joggal merült fel, hogy terápiás előnyt jelenthet a bélflóra probiotikumokkal történő helyreállítása.

A probiotikumok – leginkább a Lactobacillusok és Bifidobaktériumok és ezek különböző kombinációja – lehetséges hatásmechanizmusai az immunmoduláció, a motilitás befolyásolása, a gyulladásos folyamat csökkentése és az intraluminalis milieu helyreállítása. Az Lactobacillus és Bifidobaktérium subspeciesek képesek dekonjugálni és lebontani az epesavakat, csökkentve ezáltal a nyálkahártya fokozott mucin-termelését és folyadék szekrécióját, melyek részben felelősek a hasmenés kialakulásáért. Az eddig megjelent klinikai tanulmányok alapján a probiotikumok ígéretes terápiás lehetőségnek mutatkoznak az IBS kezelésében. Kiemeli egy kombinációs készítménnyel (VSL3) végzett kettős vak, placebo kontrollált vizsgálat sikerességét, melyben a kezelt csoportban szignifikánsan csökkent a colon tranzit-idő és a flatulencia.

Whorwell és mtsai 362 IBS nőbetegen vizsgálták multicentrikus, randomizált, kettős-vak placebo kontrollált módon a Bifidobacterium infantis 35624 effektivitását ( ). A placebo mellett több terápiás kar is volt, melyekben a probiotikum dózisa különbözött (1x106, 1x108, 1x1010 CFU/ml). A 4 hetes vizsgálatban a hasi fájdalom-és dyscomfort, puffadás, székletszám és az elégtelen kiürülés érzése voltak a követett tünetek (IBSQOL). A 1x108 CFU/ml dózisú készítmény szignifikánsan hatásosabbnak bizonyult a placebonál, míg a másik két dózis nem. Mellékhatást, adverz eseményt nem észleltek. A szerzők kiemelik a hatékonyság eléréshez a probiotikumok esetében is fontos a dóziskeresés.

Fanigliulo és mtsai 70 betegen végzett, nyílt, prospektív, randomizált vizsgálatában az orális fel nem szívódó antibiotikum mellett adott Bifidobacterium longum W11 adásának effektivitását vizsgálta IBS-ben ( ). Munkahipotézisük az volt, hogy a bélflóra eltérései szerepet játszanak az IBS patogenezisében és korábban történtek vizsgálat, mely az orálisan adott, fel nem szívódó rifaximin adásának hatékonyságát igazolta IBS-ben ( ). A két csoport egyike rifaximin+probiotikum a másik csak rifaximin kezelésben részesült. Az anbiotikumot 10 napig kapták (a hónap első 10 napjában), majd ezt követően kaptak vagy nem kaptak probiotikumot. A klinikai tünetek értékelése 2 hónap után történt meg és az eredmények a kombinált kezelés szignifikánsan jobb effektusát igazolták. Ezt a szerzők úgy magyarázzák, hogy az antibiotikum megszüntette a vékonybél bakteriális kontaminációját, a probiotikum pedig tovább növelte a hatékonyságot a bélflóra eltéréseinek korrekciójával.

Irodalom:
Andresen V and Baumgart CD. Role of probiotics int he treatment of irritable bowel syndrome: potential mechanisms and current clinical evidence. Int J Probiotics Prebiotics 2006; 1:11-18.

O’Mahony L, McCarthy J, Kelly P, Hurley G, Luo F, Chen K et al. “Lactobacillus and bifidobacterium in irritable bowel syndrome: symptom responses and relationship to cytokine profiles." Gastroenterology 128: 541-51.

Verdu EF, Bercik P, Verma-Gandhu M, Huang X X, Blennerhassett P, Jackson W et al.. “Specific probiotic therapy attenuates antibiotic-induced visceral hypersensitivity in mice. Gut 2006;55:182-90.

Bazzocchi G, Gionchett, P, Almerigi PF, Amadini C and Campieri M. Intestinal microflora and oral bacteriotherapy in irritable bowel syndrome. Digestive & Liver Diseases 2002;34 Suppl 2: S48-53.

Camilleri M. Probiotics and irritable bowel syndrome: rationale, putative mechanisms, and evidence of clinical efficacy. J Clin Gastroenterol. 2006;40:264-69.

Whorwell PJ, Altringer L, Morel J, Bond Y, Charbonneau D, O’Mahony L et al. Efficacy of an encapsulated probiotic Bifidobacterium infantis 35624 in women with irritable bowel syndrome. Am J Gastroenterol 2006;101:1581-90.

Fanigliulo L, Comparato G, Aragona G, Cavallaro L, Iori V, Maino M et al. Role of gut microflora and probiotic effects in the irritable bowel syndrome. Acta Biomed 2006;77:85-9.

Pimentel M, Park S, Mirocha J, Kane SV, Kong Y. The effect of a nonabsorbed oral antibiotic (rifaximin) on the symptoms of the irritable bowel syndrome: a randomized trial. Ann Intern Med 2006;145:557-63.