Adunk a véleményére! - válaszok összesítése | Weborvos

A válaszadók több mint a fele gondolja azt, hogy a hazai terápiás protokollok többletet nyújtanak a nemzetközi ajánlásokhoz képest.

A válaszadók 93% tartja fontosnak azt, hogy naprakész evidenciák alapján kezelje betegeit. Majd kétharmaduk szerzi be információit továbbképzés és nyomatott szaksajtón keresztül, az elektronikus úton történő tájékozódás 20%-ban releváns, míg az orvoslátogatókkal töltött idő is 20%-uknál járul hozzá az ajánlásokról szerzett információ bővítéséhez.

A kardiovaszkuláris kockázatbecslő algoritmusok közül a Framingham volt a legismertebb, jelentős különbség nélkül az OALI Konszenzus következett, szinte holtversenyben a SCORE algoritmussal. Köztudott, hogy a 2003. év folyamán széles körben végzett CORPRAX vizsgálat a Framingham algoritmusra alapult. A SCORE táblázat terjesztésének és gyakorlati alkalmazásának fontos lépése volt az OEP által háziorvosok részére kiírt prevenciós pályázat során használt OALI Konszenzus – CardioNET algoritmus, hozzájárulva a gyakorlati hasznosulás elősegítéséhez.
A mindennapi gyakorlatban leginkább a SCORE és az OALI Konszenzus algoritmusok használatosak, főleg azért mert egyszerűek és gyorsan áttekinthetőek.

A válaszadók több mint a fele gondolja azt, hogy a hazai terápiás protokollok többletet nyújtanak a nemzetközi ajánlásokhoz képest, ugyanakkor a kitöltők negyede diplomatikusan a „nem tudom" opciót választotta. Az esetek 65%-ban informatikai eszköz segíti az algoritmus használatát, amely megint csak orientálja a felhasználókat egyik vagy másik algoritmus irányába.
Az ajánlások napi használatának egyik bizonyítéka az is, hogy a válaszadók 80%-a az abban rögzített laboratóriumi határértéket fogadja el és nem a leleten található kóros érték jelzéseket. E mögött a kardiovaszkuláris prevenció komplexitása áll, hiszen a rizikó állapottól függő a határérték megállapítása, amelyet a laboratóriumi lelet nem tükrözhet, hiszen annak meghatározásához a laboratóriumi vizsgálattól független (pl. vérnyomás, dohányzási státusz) paraméterek is szükségesek.

Végezetül a kérdőív kitöltők 80%-a évente, illetve kétévente igényelné az ajánlások frissítését, fele-fele arányban. Ezzel a ténnyel nem korrelál az, hogy a régebb óta használt algoritmusok ismerete szélesebb körű: a szakmai köztudatba való rögzüléshez szükséges egy bizonyos idő, valamint ahhoz is, hogy a használat következtében hozzáadott érték a prevenció eredményességében megnyilvánuljon. Az időfaktoron túl az egyszerű használhatóság is lényeges tényező a tudományos eredmények gyakorlati hasznosulása szempontjából.