Háziorvosnak lenni Kelet-Európában | Weborvos

Prágában üléseztek az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok háziorvosai, akikhez román kollégák is társultak.

A háziorvosok képzése előtérbe került és változó mértékben valósult meg, például Szlovéniában a háziorvosok 50%-a rendelkezik szakvizsgával, Romániában ez az arány 35%, Csehországban pedig a képzési folyamat megtorpant, mert a minisztérium megvonta a rezidensképzés támogatását. A balti országokban a háziorvosi pálya iránt elég csekély az érdeklődés, bár a lakosságszámra vetített háziorvosok száma a többi országhoz képet elég magas: Litvániában például 88 háziorvos jut 100.000 lakosra, szemben a magyar 66-tal. A balti országokban a születéskor várható élettartam a legalacsonyabb 70-72 év és a férfiak és nők közötti különbség itt a legnagyobb: 11 év.

Mindegyik országban a háziorvosi finanszírozás alapja a fejkvóta, ám ez különböző mértékben egészül ki teljesítményfinanszírozással. Ez utóbbi Szlovéniában a legmagasabb: 42%. A teljesítmény díj az oltásokért, terhes-gondozásért, egyéb preventív aktivitásért jár. A látszólag előnyös teljesítmény szerinti díjazásnak Romániában egyáltalán nem örülnek. Ott a bevétel 20%-át teszi ki a teljesítmény alapú szolgáltatás, ám mivel ez a gyermek, illetve terhes nők számától függ, sok,  főleg elöregedett lakosságot kezelő praxist hátrányosan érint. A beutalási rend a legtöbb helyen szabályozott, ám a gyakorlatban változó mértékben érvényesül. Csehországban beutaló nem szükséges a járóbeteg ellátás igénybevételéhez, de legtöbb esetben a betegek használnak beutalót. Az egészségügyi rendszer szereplőinek viselkedését tovább tarkítja a több-biztosítós (Csehország, Szlovákia) vagy társadalombiztosítás elvű (Magyarország, Románia) finanszírozás is. Az alapellátás erősítése mellett, a résztvevő országok rendszereiben közös a folyamatos változás és reform a szűkös erőforrások mellett a minél nagyobb egészségügyi jólét biztosítása érdekében.