Komplexitás a csontritkulás ellátásában

A 2006. évi MRE Vándorgyűlésen megrendezett TEVA Szimpóziumon a csontritkulás prevenciójának és a rehabilitációjának lehetőségeit vitatták meg.

A MOOT (Magyar Oszteoporózis Társaság) ajánlása szerint a kalcium szükséglet gyermekkorban 1500 mg, nőknél praemenopausában 1000 mg, terhesség esetén 1500 mg, postmenopausaban 1500 mg, férfiaknál pedig 1200 mg. Az optimális bevitelhez képest a magyar lakosság táplálkozása kalcium hiányos. A táplálkozási szokásokat vizsgáló EMRT vizsgálat szerint a fiatal férfiak 1000 mg helyett 852 mg-ot, míg a nők ennél is kevesebbet, 650 mg kalciumot fogyasztanak. A középkorúak között a helyzet még inkább okot ad az aggodalomra, a férfiak csupán 660 mg, a nők 590 mg kalciumot fogyasztanak. A kalcium bevitel mellett a D-vitamin ellátottság nem csak a kalcium felszívódásban és csontokban történő beépülésében játszik kulcsszerepet, hanem az izomerő fenntartásában is kiemelkedő szerephez jut.

Dr. Szekeres László előadásában ismertette azokat az evidenciákat, amelyek szerint az extensorok izomereje az életkorral csökken, és egyenesen arányos a csonttömeg mértékével. A hátizomzat ereje fordítottan arányos a csigolyatörések előfordulásával, a háti kyphosis önmagában csigolyatörési kockázatot jelent. 45 napon keresztül végzett fizikai tréning, önmagában 30%-al csökkentette az elesések számát és 28%-al a sérüléssel járó elesések számát. Ez a hatás tovább növelhető D-vitamin alkalmazásával, hiszen alpha-calcidol hatására az izomerő szignifikánsan nő, 36 hetes kezelés eredményeként az esések gyakorisága 31%-al csökkent. 

Az aktivált D-vitamin adása, a renális elégtelenséghez társult csont- és ásványi anyagok anyagcsere zavara esetén szükségesség válik. Ez a folyamat már 60-65ml/perc GFR alatt már elkezdődik, szekunder hyperparathyreosis alakul ki, amely következtében csontresobtio indul el, oszeoporózis kialakulását eredményezve. Dr. Speer Gábor előadásában kifejtette, hogy a krónikus veseelégtelenség leggyakoribb oka a 2-es típusú diabetes mellitus és hogy a fokozott parathormon szintézis indította folyamatok emelik a kardiovaszkuláris kockázatot. Meglepő az, hogy a kockázati szintet jelentő csökkent GFR már kissé emelkedett kreatinin szintnél is jelentkezik. Az előadó példaként hozta fel, hogy 60 éves 70 kg súlyú, 107 mmol/l kreatinin szinttel rendelkező beteg GFR értéke nő esetén 55ml/perc, férfi esetén 65ml/perc. Bár mindkét beteg esetén a kreatinin szint 1 mmol/l értékkel haladta meg a határértéket, a GFR csökkent értéke miatt rizikószemélynek tekintendő, renalis osteodistrophia irányában kivizsgálandó.

A bemutatott összefoglaló tükrében, fontos, hogy már a háziorvosi praxisokban kerüljön azonosításra az oszteoporózis rizikóval rendelkező beteg, osteodenzitometriás eredménynek megfelelően gondozásba vétele történjen meg, kiegészítve azzal, hogy a krónikus veseelégtelenség késői felderítettsége miatt a GFR számítás történjen meg a csontritkulás és a szív-érrendszeri rizikó időben való csökkentése érdekében.