Mit és hogyan tegyen a háziorvos? | Weborvos

Meddig terjed a háziorvos kompetenciája, miről, mikor, miként kell rendelkeznie, és mi kérhető számon rajta?

A kézikönyv prioritásokat állít fel és fókuszál a népegészségügyi szempontból fontos betegségcsoportokra: cardiovascularis betegségekre (különös tekintettel a hypertoniára), légzőszervi betegségekre (különös tekintettel a COPD-re), a cukorbetegségre, gastroenterológiai betegségekre (különös tekintettel a dispepsiára), pszichiátriai betegségekre (különös tekintettel a depressio és dementia témakörére), mozgásszervi betegségekre (különös tekintettel a derékfájásra), valamint az onkológiai betegségekre.

Minden fejezet a kompetencia listában meghatározott, adott témakörre vonatkozó háziorvosi feladatok felsorolásával kezdődik, majd az irányelv lényeges szakmai sarokpontjai kerülnek bemutatásra; ezt követik a standardok, majd a felülvizsgálati kritériumok. Táblázatos formában az indikátor és célértéke és a javasolt mérési gyakoriság található.

A klinikai tevékenység minőségfejlesztésére ajánlott módszer a klinikai audit, amely történhet a saját praxisban: önaudit vagy a praxishoz nem tartozó „külső" kolléga által: kollegiális audit. Ez utóbbi elvégzése a szakfelügyelő főorvosok feladata. Egy példán keresztül bemutatjuk az audit lényegét, logikáját és fogalmait. Az audit a célmeghatározással kezdődik. Vegyük vizsgálódásunk témájául a magasvérnyomás kezelésének minőségét. A magasvérnyomás betegség monitorozására a vérnyomásértékek mérésére és rögzítésére van szükség. Az ajánlások által meghatározott kritérium a 140/90Hgmm alatti érték (társbetegség fennállásának hiánya esetén). Az indikátor segítségével mérhető, hogy a magasvérnyomás betegséggel rendelkező páciensek milyen arányban teljesítik a kritériumot, azaz milyen arányban sikerült a hypertoniás betegek vérnyomását célérték alá csökkenteni.

A standard határozza meg azt a megkívánt teljesítési szintet, ami az országos teljesítés alapján reálisnak tekinthető. Hypertonia kezelése esetén az eddigi felmérések szerint a hypertoniások 60-90%-a rendelkezik célérték alatti vérnyomásértékekkel. A 70%-os célérték elérés, mint standard célkitűzés reálisnak tekinthető. A standard feletti teljesítés esetén egyéni fejlesztési célkitűzés ajánlott az audit következtetéseként, amely ismételt audittal mérendő.

A Szakfelügyelői Kézikönyv hasonló logika mentén prezentálja a fentebb felsorolt betegségcsoportokat. Az ily módon végzett rendszerszerű fejlesztés azért is szükséges, mert a mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy a társadalom egyre tudatosabban és kritikusabban tekint az egészségügyben lejátszódó folyamatokra is, így természetesen a gyógyító tevékenységre is. Ezért ebből a szempontból sem közömbös, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, meddig terjed adott területen a háziorvos kompetenciája, miről, mikor, miként kell rendelkeznie és mi az ami számon kérhető rajta.