Paradigmaváltás az egészségügyben? | Weborvos

Ma már széles körben publikált az a tény, hogy a lakosság egészségi állapotát az életmódbeli, környezeti és genetikai tényezők nagyobb arányban befolyásolják, mint az egészségügyi szolgálat.

Ám ez utóbbi hatékonyságán lehet javítani, úgy, hogy a rizikószemélyek korai kiszűréséről gondoskodnak, és megvalósul a kiszűrtek gondozásba vétele. Ezt a logikát követi a szűréseket szabályozó miniszteri rendelet januártól érvényes módosítása, amely egy újabb lépés az egészségügyi rendszer szemléletváltásában, amely a kuratív medicina helyett a preventív tevékenység előtérbe kerülését jelenti.

A leggyakoribb halálokként számon tartott szív- érrendszeri betegségek rizikó szemléletű szűrését írja elő a rendelet a naprakész tudományos eredményekre alapozottan. A teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérést első alkalommal 21 éves korban kell elvégezni; a konkrét életkor meghatározása az előzőekben előírt, 18-25 éves életkor intervallumhoz képest elősegíti a részvételt és a számonkérhetőséget is, mind az egészségügy, mind az egyének részéről. A kardiovaszkuláris szempontból magas kockázatot jelentő cukorbetegek szűrésére külön figyelmet fordít a rendelet, ugyanúgy, ahogyan a vesebetegekre is.

A daganatos betegségek közül különös hangsúlyt kaptak a sztomato-onkológiai szűrések, hiszen hazánkban az ajak-szájüregi daganatok előfordulási gyakorisága nő a legmeredekebben.

A gyermekkori enzimhiányok mellett, a kardiovaszkuláris és daganatos megbetegedések korai szűrése is hangsúlyossá vált, valamint a mozgásszervi betegségek közül a tartáshiba és a scoliosis nevesítve került megemlítésre.

A hatékonyság növelése abban is megmutatkozik, hogy a rendeletben az EKG vizsgálat nem szerepel, mint szűrővizsgálat, hiszen ennek a további diagnosztikában van szerepe. A lakosságszintű prosztataszűrés hatásossága nemzetközi szinten megkérdőjelezett, hiszen a rendelkezésre álló módszerek nem felelnek meg az elvárható kritériumoknak. Ezen ismeretek birtokában a rendeletből kikerült a kétévente történő prosztata rák szűrése is.

Összességében, a szűrési rendelet módosítása naprakész tudományos bizonyítékokon alapul, a magyar lakosság igényeinek megfelelő és a költség-hatékonysági szempontokat is figyelembe veszi, a feladatok pontosabb meghatározása mellett.