Új készítmények, megújuló technológiák - 8. rész | Weborvos

A termelés volumene 1975-re az 1950-eshez képest több mint százszorosára, az eszközállomány pedig hússzorosára növekedett.

Miközben a vállalat sikerrel folytatta saját kutatási és fejlesztési tevékenységét, 1969-től élt a licencvásárlás lehetőségével is. Először négy Sandoz-gyógyszer, majd az Astra, a Bayer, a Robapharm és a Rhőne-Poulenc számos termékének licencét vásárolta meg, és kezdte meg a készítmények gyártását. Ezekkel az együttműködésekkel egyúttal a fejlett nyugati gyógyszergyártás magas szintű műszaki ismereteire és kereskedelmi tapasztalataira tett szert a vállalat. Számos szakembere kapott lehetőséget korszerű külföldi üzemek megtekintésére, közvetlen tapasztalatcserére, ami a nyugati gazdaságtól és technológiától elzárt vegyészek, gyógyszerészek számára felbecsülhetetlen érték volt.

Az új készítményekhez folyamatosan megújuló technológiákra is szükség volt. A hetvenes években többek között két, többféle hatóanyag gyártására alkalmas új gyártócsarnok épült, és egyre több korszerű, nagy teljesítményű gyógyszergyártó berendezést állítottak üzembe. Az EGYT termelésének volumene 1975-re az 1950-eshez képest több mint százszorosára, az eszközállomány pedig hússzorosára növekedett. Ebben az időszakban az alfa-metildopa számított a magas vérnyomás legkiválóbb gyógyszerének, amit az EGYT nagy volumenben gyártott és szállított a világ számos pontjára. Az EGYT-ben felfedezett eredeti molekulák, az egyetemekkel és kutatóintézetekkel együttműködésben kidolgozott új gyógyszerek, valamint a vállalat által gyártott licenctermékek értékes terápiás lehetőségekkel bővítették a hazai gyógyszerkincset.

Drazsírozás a hetvenes években

Tizenöt év sikeres vállalatvezetés után, 1976-ban nyugdíjba vonult Vereczkei István igazgató. Két új vezető érkezett: dr. Varga Edit a Kőbányai Gyógyszerárugyár egyidejű vezetése mellett látta el az igazgatói feladatokat, mellé Bihari Istvánt nevezték ki általános igazgató-helyettesnek. Kétévnyi kettős vezetés után, 1979-ben dr. Bihari István lett a vállalat teljes jogkörű, egyszemélyi vezetője. Irányítása idején minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a vállalati működési hatékonyság és a kutatás-fejlesztés erősítése. Vezetése idején a GMP (Good Manufacturing Practice, Helyes Gyártási Gyakorlat) követelményeinek megfelelően átépítették és korszerűsítették a tablettaüzemet.