Egészségügyi Gazdasági Szemle (EGSZ) 2007/3
Közzétéve: 2008. 02. 21. 11:56 -
• 4 perc olvasás
Az Egészségügyi Minisztérium és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete közgazdasági folyóirata. 2007. augusztus.
Tisztelt Olvasónk!
Az újság olvasásához adobe acrobat reader program szükséges.
Itt töltheti le a szükséges programot hozzá>>
Dr. Mihályi Péter
A biztosítói verseny szerepe a minőség javításában
A biztosításról folyó vitákban központi kérdés, hogy miként lehet versenyt teremtetni az
egészségügyi szolgáltatók között. A szerző azt kívánja bemutatni, hogy – a közvélekedéssel szemben – ma is van verseny a szolgáltatói oldalon, csak éppen sok szempontból torz érdekeltség mellett. A tanulmány második része felvázolja azokat az elvárásokat, amelyeket az üzleti biztosítók megjelenése kapcsán a szerző rövid, közép- és hosszú távon reálisnak vél.>>
8-15.
Dr. Bugovics Elemér, dr. Bugovics Zoltán
Javaslat a magyarországi kórházak struktúra és ágyszám-változásához
A politika (az állam) soha nem oldja meg önmagában az egészségügyi ellátás problémáit, azt a szakmának kell másokkal együtt megoldania, ha képes a szakmai konszenzusra, melytől független a pénz és a szakmai önzés. A pénz és a szakmai önzés független a beosztástól, az embertől, de a függőség megteremtődése, kialakulása sokszor gyorsabb, mint a villámcsapás, és az eredménye is ugyanaz.>>
16-21.
Dr. Kövesd Zsuzsa, Dr. Simon Tamás
Az ellátás egynapos, de a felelősség sokszoros II.
Tanulmányunk első részében az egynapos sebészeti ellátás és a felróhatóság széleskörű
összefüggéseit elemeztünk. Ezek közül kiemelkedik a tájékoztatási kötelezettség vizsgálata, amit a hazai joggyakorlatban a kártérítési felelősség elbírálásakor egyenrangú kérdésként kezelnek a gyógyításból eredő szakmai hibákkal. A tájékoztatással kapcsolatban bemutatjuk az egészségügyi szolgáltatóktól elvárható általános feltételeket, és ezt követőn ismertetjük az egynapos sebészettel kapcsolatos tájékoztatás különös eseteit. Látható, hogy az egynapos sebészeti ellátást folytatókat, más szolgáltatóknál szélesebb körű tájékoztatási kötelezettség terheli.>>
22-27.
Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László
Új, innovatív egészségügyi programok fogadtatása a kistérségekben
A dél-dunántúli régió lakossága egészségi állapotának javítására és egészségi egyenlőtlenségeinek csökkentésére új, innovatív egészségügyi szolgáltatási módszerek és eszközök bevezetésére kerül sor várhatóan a közeljövőben. E módszerek és eszközök szükségességét, fogadtatását, eredményességét, funkcionális és diszfunkcionális hatásait, a működtetésben részt vevő potenciális partnereket vizsgáltuk esettanulmány szintjén a dél-dunántúli régió két kistérségében. A bevezetni tervezett módszereket ugyan többé-kevésbé minden megkérdezett (egészségügyi és nem
egészségügyi) szakértő támogatja, a megvalósítás „háttérfeltételeinek" biztosításában azonban már nem értenek feltétlenül egyet. Az eddigi (gyakorta kedvezőtlen) tapasztalatok, a rövid és hosszú távú érdekek és a finanszírozás bizonytalanságai alakítják elsősorban a véleményeket, de már több esetben markánsan megjelenik az adott terület népességének szükségleteire való reagálás, az egészségi állapotban és az egészségügyi ellátásban regisztrálható súlyos egyenlőtlenségek csökkentésének igénye is.>>
28-31.
Bene Zsolt
Muníciót kell adjunk a szakmapolitikai döntésekhez
Érdekes, az egészségügyben tevékenykedő, de nem orvosi pályáról érkező közgazdászok
többségénél fellelhető a családi indíttatás: a közeli hozzátartozójuk orvos vagy egészségügyi dolgozó. Emiatt talán erősebb az ágazathoz való kötődésük. Dózsa Csabával az OEP-nél és a szaktárcánál kapott korábbi megbízatásairól is beszélgettünk. Elmondta, jelenleg egy újfajta fekvőbeteg-ellátó intézményfinanszírozási-modell javaslatának kidolgozása foglalkoztatja. Reméli, hogy az NFT II. forrásaiból sikerül majd mindinkább szolgáltatóbaráttá tenni az egészségügyi ellátást a biztosítottak számára.>>
32-40
Dr. Kanka Andor, Dr. Antal János
Klinikai gyógyszervizsgálatok Magyarországon – egészségügyi intézményekben végzett kérdőíves felmérés tükrében
A közleményben a szerzők a Magyar Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága Elnöksége és az EM Csoport Kht. együttműködésében végzett kérdőíves vizsgálat eredményéről számolnak be, melyben hazánkban elsőként végeztek klinikai kutatásokra vonatkozó felmérést. Ebben a gyógyszerfejlesztés jelentőségét és az egészségügyi intézmények felkészültségét vizsgálták. A felmérésben szereplő adatok a magyar egészségügyi
kapacitások közelítőleg 20–25%-át fedik le.>>
41-45.
Kovácsné Tóth Ágnes, dr. Feit Helga Judit, dr. Balázs Péter
Főiskolai hallgatók véleménye az ápolói pálya választásáról
Az egészségügyi dolgozók létszámgondjai, illetve a humánerőforrás komplex kérdései a nemzetközi kutatásoknak is központi témája. Ezek között eddig viszonylag szerény súllyal szerepelt az utánpótlás tanulmányozása. A kutatóknak a diplomás ápolói pályára készülő magyar főiskolai hallgatók körében végzett vizsgálata szerint az ápolói pálya választásánál a legfőbb vonzást az emberekkel való foglalkozás, vagyis a szakma humán jellege és az egészségügy iránti érdeklődés gyakorolja. A biztos állás feltételezett lehetősége csak ezek után következett a rangsorban. A társadalmi megbecsülés,
mint pályaválasztási tényező, a negyedik helyen található a megkérdezettek körében. Az elemzés azt bizonyította, hogy a pályaválasztás a főiskolás évek alatt tartósnak bizonyult, amit tovább erősített a folyamatos pályaszocializáció és a szülők hatása.>>
46-48.
Dr. Harmat György, dr. Czárán Erzsébet
Betegjogok és betegbiztonság az Európai Unióban
A 2005–2006-os években fokozott súlyt kapott a kórházszövetségek életében a betegbiztonság kérdése a kórházakban. Az előfordult esetek fényében szükségesnek tűnt egy átfogó rendezés kialakítása, ami európai szinten rendezné a betegek jogait a biztonságos gyógykezeléshez. Ezeket a szempontokat betegjogi chartában foglalták össze. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok megjelenésével a kórházban szerzett fertőzések száma ismét emelkedik. Az ezek ellen való küzdelem az infekciókontroll feladata. Több vizsgálat is arra mutatott, hogy az emiatt bekövetkezett megnőtt kiadások nagyon jó hatékonysággal kompenzálhatók egy alkalmas infekciókontroll-csoport tevékenységével. A legfontosabb intézkedések közé tartozna az egészségre káros vegyi anyagok, köztük természetesen bizonyos gyógyszerek használatának kiváltása más, egészséget nem károsító anyagokkal. >>
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek