Egészségügyi Gazdasági Szemle (EGSZ) 2007/5
Közzétéve: 2008. 03. 04. 11:41 -
• 5 perc olvasás
Az Egészségügyi Minisztérium és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete közgazdasági folyóirata. 2007. december.
Tisztelt Olvasónk!
Az újság olvasásához adobe acrobat reader program szükséges.
Itt töltheti le a szükséges programot hozzá>>
Németh György
Az egészségbiztosítási rendszerekről – nemzetközi összehasonlításban I.
Akkor beszélhetünk egy ország egészségbiztosítási rendszeréről, ha az abban való részvétel az ország polgárainak nagy többsége vagy egésze számára jogszabályban előírt kötelezettség vagy az állampolgárság jogán adott. Az egészségbiztosítási rendszer több, mint biztosítási tevékenységet végző biztosító vagy biztosítók együttese, de fő tevékenysége kétségtelenül a biztosítás. Az egészségbiztosítási rendszer részei azon megoldások és szabályok is, melyek lehetővé teszik, hogy tagjaik a számukra szükséges egészségügyi ellátáshoz akkor is hozzájussanak, ha azt fizetőképességük egyébként nem tenné lehetővé, illetve egyébként fizetőképes tagjaik elkerülhessék a betegség miatti túlzott anyagi megterhelést, amit a kereset elvesztése és/vagy a gyógyítás költsége okoz, hogy így elkerülhessék társadalmi lecsúszásukat. Ezt rövidebben úgy szokták megfogalmazni, hogy aki beteg, emiatt ne legyen szegény.>>
20-21.
Mihályi Péter
Az egybiztosítós alternatíva
Mi a baj az önkormányzati irányítással? Nem lehetséges-e, hogy másodjára sikerül alkalmasabb és tisztességesebb küldötteket delegálni az Önkormányzatba, akik azután valóban „a" közjó, „az emberek" érdekében fognak tevékenykedni? A válasz egyértelmű: nem.>>
22-25.
Dr. Fülöp Rudolf
„Pazarlás" vagy „pénzkivonás"?
Elemzés az aktív fekvőbeteg-szakellátás teljesítményelvű finanszírozásában
az elmúlt években bekövetkezett változások hatásairól (1993–2007)
A hazai egészségügy finanszírozásának történetében mérföldkőnek számított az 1993 júliusában bevezetésre kerülő ún. teljesítményelvű elszámolási rendszer. Megteremtődött az intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatás és e tevékenység bevétele közötti kapcsolat. Magyarország – az USA-ban alkalmazott DRG’s-rendszer ismeretében – az elsők között alkalmazta a HBCS rendszerű finanszírozást. Ez az újítás eszközévé vált a teljesítményen alapuló finanszírozási rendszernek, amely nem egyszerűen csak az egészségügyre fordítandó pénzek elosztásának „korszerűbb" módja, hanem
egyúttal bizonyos ösztönzőket teremtett, melyek „jól-rosszul" működnek.>>
26-31.
Radnai Anna
A következő lépés Európa felé
Dr. Boncz Imre PhD a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Központ stratégiai igazgatója, tanszékvezető egyetemi docens, címzetes egyetemi tanár (BCE). Az egészség-gazdaságtan iránti érdeklődése egyidős orvosegyetemi diplomájával. Itthon és külföldön végzett tanulmányai és az egészség-gazdaságtan területén végzett kutatásai hiteles véleményformálóvá és szakterülete meghatározó személyiségévé avatták. A Pécsi Tudományegyetem struktúrájáról és fejlesztési terveiről beszélgettünk. A szakember véleményt mondott a hazai egészségügyi reformról is. Nézeteit európai tapasztalatokkal és példákkal támasztotta alá.>>
32-36.
Dr. Harmat György, dr. Czárán Erzsébet
Új fejlemények néhány európai ország kórházügyeiben
A közlemény néhány európai ország egészségügyének és egészségügyi reformjának jelenlegi helyzetével foglalkozik. Célja, hogy a hazai egészségügyért felelős szakembereknek figyelmébe ajánlja a már megvalósult, illetve a megvalósulás közben lévő lehetőségeket és ezek hatásait, hogy ki tudják választani a számunkra legmegfelelőbb megoldást, illetve ezek kombinálásával kialakítani egy Magyarországra
szabható modellt. A kórházak legégetőbb kérdéseiben elért új fejleményekről, a reform
végrehajtásáról, az egészségügyi kártyáról, a hatékony kórházvezetésről és az egészségügy fejlesztéséről adott jelentést néhány ország a legaktuálisabb adatok alapján.>>
37-39
Dr. Mogánné Tölgyesy Szilvia
Az ergoterápia hazai fejlődése
A komplex rehabilitáció részeként az ergoterápiának szerte a világon vannak hagyományai. A szakma alapja vagy magva a tevékenység alkalmazása, amely a görög eredetű ergoterápia szó tartalmának fordításával is összecseng. Az ergon jelentése: cselekvés, tevékenység, tett. Az ergoterápiát mint eljárást az angolszász nyelvterületeken occupational therapynak, míg Európa-szerte – akár a skandináv országokban, a Benelux-államokban, Franciaországban vagy német nyelvterületeken járunk – ergoterápiának hívják. Hazánkban leginkább az ergoterápia vagy – angol fordításból – a foglalkoztató
terápia elnevezés terjedt el.>>
40-43.
Németh Zsófi a, Országos Egészségfejlesztési Intézet
Egészség minden szakpolitikában: régi célok, új kihívások
A 2006-os európai uniós elnökség alatt Finnország ismét elővette és újragondolta az „Egészség minden szakpolitikában" (Health in All Policies) koncepciót, amelyet a finnek már a 90-es években is EU elnökségi mottóként jelöltek meg. Az európai uniós elnökségével járó szakmai és politikai figyelmet kihasználva a finn Egészségügyi Minisztérium a European Observatory brüsszeli irodájának bevonásával
megjelentette új tapasztalatokkal és elemekkel gazdagítva az „Egészség minden szakpolitikában" című kötetet. Elsősorban elismert finn és néhány nemzetközi szakértő hozzájárulásával készült el a kiadvány 14 fejezete, amelyben elméleti írások és esettanulmányok szerepelnek az egészségpolitika szempontjainak érvényesüléséről más szakpolitikákban (pl. agrárpolitikában), a kormányzati stratégiákról, és szakpolitikák az egészségi állapotra kifejtett hatásának méréséről. Magyarországon méltánytalanul kevés figyelmet kapott a kötet, amely pedig lényeges megállapítások tett az európai egészségpolitika buktatóiról és kihívásáról, valamint összefoglaló képet adott Finnország több évtizedes tapasztalatáról, és a bevált nemzetközi példákról ezen a területen.>>
44-49.
Kovácsné Tóth Ágnes, dr. Feith Helga Judit, dr. Balázs Péter, dr. Dusek Tamás
Összehasonlító értékkutatás diplomás ápolóhallgatók és pedagógushallgatók körében
A szociológia az érték fogalmát kulturális alapelvnek tekinti, melyet társadalmi normákkal, normarendszerrel kapcsol össze. Mindezeket a gyermekek a szocializáció során sajátítják el Az értékek és a hierarchiában elfoglalt helyük is változhat a történelem folyamán. Diplomás ápolóhallgatók és pedagógushallgatók körében mindkét csoportnál első helyre helyezett célérték „a család biztonsága (szeretteinkről való gondoskodás)". Második helyre „a boldogság (megelégedettség)", harmadik helyre az „igaz szerelem
(meghitt testi és lelki kapcsolat)" került, közel azonos átlagértékekkel. Az eszközértékek rangsorában mindkét hallgatói csoportban a „szavahihető (becsületes, őszinte)" az első helyen álló érték, második a „felelősségteljes (megbízható)".>>
50-52.
Dr. Gaál Csaba emeritált sebész főorvos
Fogalomzavarok az egészségpolitikában
Arisztotelész óta szabály, hogy új rendszerek, lehetőségek bevezetése előtt először a szóban forgó fogalmakat kell meghatározni. Sajnos ez a hazai egészségügy és a biztosítórendszer átalakításának vitája esetén nem történt meg, így elengedhetetlen az Európai Unióban megszokott és használt fogalmak tisztázása különösen akkor, ha az otthoni elképzeléseket a nyugati gyakorlattal akarjuk összehasonlítani.>>
53-58.
Dr. Balázs Péter
Nemzeti kockázatközösség, üzlet és demagógia a Pénztárak körül
A világban működő szociális biztonsági modellek fejlődésének és mai állapotának ismeretében nehéz tárgyilagos véleményt írni a magyar társadalombiztosítás legújabb keletű átszervezéséről. Hazai rendszerünket utoljára a II. Világháború utáni szélsőbalos átalakításig lehetett koherensnek, és a nemzetközileg mintaértékű modellekhez igazodónak tekinteni. Ami ezután történt, az olyan voluntrarista majd opportunista változtatások sorozatából áll, amelyek szükségszerűen vezettek a mai, rendszerelméletileg enyhe kifejezéssel eklektikusnak nevezhető modellhez. A természetbeni ellátások kiemelése a társadalombiztosítás rendszeréből az angol National Health Sevice 1948. évi megalapítására emlékeztet. Csakhogy Angliában a szociális biztosításból kiemelt természetbeni ellátásokat egy államosított ellátórendszer vette át, száz százalékban állami tulajdonú irányító és finanszírozó szervezettel. Magyarországon a kormányzat egy bismarcki típusú szociális biztosításnak mondott, de a Rendszerváltozás ellenére is poszt-szocialista TB-t érintetlenül hagyva, abból kiemelte
a természetbeni ellátásokat, majd ezek szervezését illetve finanszírozását vegyes (állami+magán) tulajdonú Egészségbiztosítási Pénztárakra (EBP) szándékozik bízni. Az új rendszernek, ha megalakulna, nem az a legnagyobb hibája, hogy működésképtelen lenne, hanem az, hogy minden másként működik majd benne, mint ahogyan azt jelenleg a lelkes hívek, a kényszerből meggyőzöttek, és a kemény ellenzők gondolják.>>
62-63.
Dr. Boris Augurtzky, Prof. dr. Ludwig Kuntz, Roman Mennicken
Kapacitástervezés a németországi kórházakban
A kórházak kapacitását az üzemeltetés és a termelési tényezők határozzák meg. Az üzemeltetési tényezőket, mint a kórházi szolgáltatások nyújtásához szükséges ágyszám vagy az osztályok, mindeddig szövetségi tartományi szinten a kórházügyi tervek keretében állapították meg. Németországban a kórházak fölös kapacitásokkal rendelkeznek, ami feltehetően a kórházügyi tervezés és az állami beruházási támogatás helytelen ösztönzőrendszerének tulajdonítható. A DRG-rendszer 2004. évi bevezetése óta azonban a kórházak erőteljesebb versenyhelyzetbe kerültek, ami megköveteli a hatékonyabb kórházügyi tervezést és a kapacitások jobb menedzsmentjét.>>
64
Hírek
>>
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek