A szelídebb vírustörzsből lehet világjárvány?

A H5N1-es altípus kevésbé virulens változatai jobban hasonlítanak azokra a vírusokra, amelyek a korábbi járványok idején több millió ember halálát okozták.

 
A H5N1-es vírus 1997-es hongkongi felbukkanása óta a tudósok az altípus legkevesebb négy változatát, azaz genotípusát azonosították. A legtöbb áldozatot a Kína északi részében, Indonéziában, valamint Afrika, Európa és a Közel-Kelet egyes részein felfedezett Z genotípus követelte, amely az ismert fertőzöttek több mint felét megölte.

A kevésbé ismert V genotípus Dél-Koreában és Japánban bukkant fel 2003 végén. A vírus legkevesebb kilenc dél-koreait fertőzött meg, akik szárnyasok leölésében vettek részt a betegség visszaszorítása érdekében. Egyikükön sem jelentkeztek súlyos tünetek, és hamar meggyógyultak.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a H5N1-es altípus kevésbé virulens változatai jobban hasonlítanak azokra a vírusokra, amelyek a korábbi járványok idején több millió ember halálát okozták. Julian Tang, a hongkongi Kínai Egyetem mikrobiológusa szerint a világméretű járványok alatt nem volt jellemző a magas halálozási arány. Az egykori pandémiák azért követeltek olyan sok halálos áldozatot, mert a vírus könnyen terjedt az emberek között.

"Viszonylag alacsony, kevesebb mint három százalékos halálozási arány jellemezte a korábbi járványokat, köztük az 50 millió áldozatot követelő 1918-1919-es spanyolnáthajárványt. Hiába élte túl a betegséget az érintettek 97 százaléka, mégis sok volt az áldozat, mert rengetegen megfertőződtek. Ha egy vírus a fertőzöttek felét megöli, akkor nehezebben tud továbbterjedni, és a járvány elég hamar véget ér" - hívta fel a figyelmet Tang arra, miért nem szabad lebecsülni a kevésbé gyilkos vírusok jelentőségét.