Az első számú célpont továbbra is a beteg | Weborvos

Egy elemzés szerint az amerikai gyógyszeripari gyártók kevesebbet költenek reklámra, de a pénzek nagyobb részét költik a közvetlenül a fogyasztókat célba vevő hirdetésekre.

2005-ben a gyártók szövetsége (a PhRMA) kódexet tett közzé, amelyben a közvetlenül a fogyasztókat megcélzó promóció követelményeit fogalmazta meg tagjai számára – ezek azonban nem kötelező erejűek. A dokumentum szerint kívánatos, hogy a gyártók ilyen reklámok publikálása előtt megfelelő idő-terjedelemben tájékoztassák az orvosokat új termékeikről. A PhRMA úgy véli, a reklámstratégia kidolgozásánál ügyelni kell arra, hogy a hirdetések a publikum meghatározott – és megfelelő korú – csoportjaihoz jusson el, nem folytatható viszont azoknak az „emlékeztető" tévéreklámoknak sugárzása, amelyek nem jelölik meg pontosan, milyen betegség ellen alkalmazható a termék, és hogy milyen veszélyekkel jár a használata. A DTC-kódex hivatalosan január 1-jén lépett életbe, néhány cég azonban már a tavalyi év második felében hozzáigazította reklámtevékenységét.
Az IMS Health szerint az ipar az egészségügy hivatásosainak megnyerésére 2005-ben ugyancsak 8 százalékal kevesebbet, 7,2 milliárd dollárt fordított. A kiadások legnagyobb részét (6,8 millárd dollárt) orvoslátogatásokra, a fennmaradó összeget szaklapokban megjelent hirdetésekre költötték.

A Kaiser jelentése szerint fogyasztóireklám-kiadások az 1996-os 800 millió dollárhoz képest tavalyra csaknem megötszöröződtek, a hivatásosokra fordított összeg (3,5 milliárd dollár) az akkorinak körülbelül a duplájára nőtt. Az egészségügyben dolgozókat célzó promóciós tevékenység költségeibe nem számították bele a az orvoslátogatók által a rendelőkben hagyott gyógyszerminták kiskereskedelmi árát, amely 2004-ben mintegy 16 milliárd dollár volt.

A jelentés megállapítja: 1994 és 2005 közt a vényköteles gyógyszerek kiskereskedelmi ára átlagosan 8,3 százalékkal emelkedett – 28,67-ről 64,86 dollárra. Az árnövekedés üteme (eszerint) több, mint háromszorosa volt a 2,5 százalékos átlagos évi inflációnak.

Az utóbbi másfél évtizedben ugyanakkor jelentősen nőtt a vényköteles gyógyszerek árának magánbiztosítók által térített része: 26 százalékról (1990) 48 százalékra (2004). Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ugyanezen időszakban az egyéni önrész 56-ról 25 százalékra mérséklődött.

(A képen: a Levitra potenciagyógyszer „emlékeztető" tévéreklámja: a Szövetségi Élelmiszer és Gyógyszerhatóság tavaly betiltotta – a többi közt azért, mert nem utalt az esetleges mellékhatásokra.)