Az ipar bírál, a gyógyszerminősítő védekezik

Ha a jövő héten a GBA elutasítja a gyorsinzulin támogatását, az orvosok nem írhatják fel rutinszerűen.

„Dr. Sawicki bírálatai indokolatlanok és szándékosan polemikusak" – nyilatkozott nemrégiben a lobbi képviselője a Stern magazinnak, hozzátéve, hogy az IQWIG ugyanazt a harcmodort alkalmazza, mint a gyorsan ható inzulinnal kapcsolatos „viszály" során.

Dr. Sawicki – az IQWIG elnöke – a hatóság munkáját bíráló újabb sajtópublikációkat, különösen az inzulinnal kapcsolatosakat, így minősítette: „suttogó propaganda". Mint mondja, nem zaklatta fel a kampány, mivel az ellenfélnek nem voltak méltánylandó érvei. Határozottan visszautasította, hogy az IQWIG mindössze a megtakarítások eszközéül szolgál – amint ez a megnyilvánulások némelyikében olvasható volt.

A Stern-interjú csak egy az egyre eszkalálódó német inzulinháború számos ütközete közül. A GBA – a bizottság, amely az állami betegbiztosító által támogatható szerek és eljárások listáját kezeli – július 18-án dönt a gyorsinzulin sorsáról. A testület álláspontját jelentősen befolyásolja majd az IQWIG negatív hozzáállása.
Sawicki a Stern kérdésére, hogy vajon őt tekinti-e fő ellenségének a gyógyszerszakma, így felelt: „Nem, nem hiszem. Meggyőződésem, hogy munkánk, legalábbis középtávon, hasznára válik az iparnak, hiszen a cégek termékeik minőségének igazolására az IQWIG pozitív véleményeit is idézhetik."

A továbbiakban leszögezi, hogy akár a negatív minősítések is előnyt jelenthetnek a mostani pengeváltásokban részt vevő cégeknek. „Ha mi is minősítettük volna a Vioxxot, a Merck & Co is mondhatta volna, hogy tudnak a kockázatokról" – mondta.
Az interjú fő témája a gyorsinzulinokkal kapcsolatos vita volt, és Sawicki igyekezett eloszlatni jó néhány, a rendelésükkel kapcsolatos tévhitet.

Sawicki védelmébe vette intézményének tevékenységét, mondván: pártatlan megfigyelők nem találtak kivetnivalót metodológiájukban. Amikor szembesítették a ténnyel, hogy a gyorsinzulin hasznosságával kapcsolatban az IQWIG csak csekély számú vizsgálatot végzett, csodálkozásának adott hangot, amiért az ipar nem finanszírozott a gyors- és a hagyományos inzulin összevetését szolgáló stúdiumokat – aminthogy a szer hosszú távú egészségügyi hatásaival kapcsolatosakat sem.

A professzor a jelenleg Németországban uralkodó légkört a néhány év előtti angliaihoz hasonlította. Amikor 1999-ben megalakult a NICE (Anglia és Wales gyógyszerminősítő hatósága), nem volt könnyű megfelelnie a Relenza nevű influenzagyógyszer költséghatékony voltát firtató kérdésekre. Az alsóházban egyenesen a kormányügynökség megszüntetését követelték. Mára viszont az angol közönség már azt kérdezgeti, „vajon nem túlságosan előzékenyek a NICE döntései?"

Hangsúlyozta, hogy ha a jövő héten a GBA elutasítja a gyorsinzulin támogatását, az orvosok nem írhatják majd fel rutinszerűen. Ez nem jelentené, hogy a betegek ne kaphatnák meg a szert, de finanszírozniuk kell a kezelés költségében jelentkező többletet, mintegy havi 20 eurót.