Franciaország: az osztályharc elérte a Szenátust | Weborvos

A Nemzetgyűlésben a legnagyobb vitát a betegek érdekeivel kapcsolatos rendelkezések váltották ki.

A dokumentumnak a parlament mindkét kamarájában több időt és figyelmet szenteltek az általában szokásosnál, és számos, specifikusan a francia viszonyokhoz igazodó változtatást eszközöltek rajta.

A Nemzetgyűlésben a legnagyobb vitát a betegek érdekeivel kapcsolatos rendelkezések váltották ki; a kormány felhatalmazást kért, hogy miniszteri rendeletekkel szabályozhassa a vállalatoknak a betegek iránti kötelezettségeit – tudniillik, hogy milyen segítséget tartoznak adni nekik gyógyszereik szedését illetően. A törvényhozás e testülete vonakodva bár, de eleget tett a kabinet kérésének.

A Szenátus ezek után mindenestül kivette a törvényből a mondott részt, és úgy rendelkezett, hogy a kérdést külön jogszabályban kell szabályozni, amelynek megalkotása és jóváhagyása a parlament feladata lesz. Mindkét ház tagjai gyanúikat fogalmazták meg a gyógyszeripar efféle „bevonásával" kapcsolatban, s tették ezt annak ellenére, hogy a kormány a vitában hangsúlyozta: ez az Unióban olykor egyenesen feltétele a forgalmazás engedélyezésének.

Xavier Bertrand egészségügyi miniszter a szenátorok döntése nyomán csalódásának adott hangot, és rámutatott, hogy a májusi elnök-, illetve a júniusi Nemzetgyűlési választások közelsége valószínűtlenné teszi egy új tervezet gyors prezentálását. Mint mondta, arra számít, hogy a jelenleg meglévő betegtájékoztatási programok „jogi vákuumban" működnek majd tovább – jóllehet a maga részéről kérni fogja a regulációs hatóságot (az Afssaps-t), hogy kísérje figyelemmel őket.

Egy kommunistákat is magában foglaló szenátusi csoportosulás követelte, hogy az orvosok által használt valamennyi gyógyszerrendelési szoftvernek tartalmaznia kelljen két adatot: a fejlesztő nevét, valamint azét a természetes vagy jogi személyét, aki vagy amely a vételárát kifizette. Erre, úgymond, az átláthatóság [az orvosok korrumpálásának elkerülése] érdekében volna szükség.

A Nemzetgyűlés korábban már megszavazott egy módosítást, amely előírja, hogy a gyógyszerrendelési szoftvereknek meg kell könnyíteniük a nemzetközileg használatos nem-védett nevek kezelését. A Scrip szerint a követelést és a módosítást egyaránt az a törekvés ihlette, hogy megakadályozzák a gyógyszergyártókat termékeik efféle, az orvosoknak ajándékozott szoftverek által történő promoveálásában.

A kommunista szenátorok és szövetségeseik egy átláthatóságot célzó módosítás-tervezettel a regulációs és tanácsadó testületeket is célba vették. Egy záradékkal elérték, hogy az Afssaps a jövőben „haladéktalanul" kiadja bizottsági üléseinek jegyzőkönyveit és egyéb dokumentumait (tény, írja a Scrip, hogy a jelenlegi legfrissebb ilyen publikáció egy öt hónappal ezelőtti ülésről ad tájékoztatást).

Ugyanennek a csoportnak sikerült a törvénytervezethez illesztetnie egy másik klauzulát is – ez előírja, hogy a kormány egészségügy-technológiai tanácsadó testülete (a HAS) részletesebb formában tegye közzé döntéseit, ugyancsak „haladéktalanul". Ha a záradék a törvényben marad, HAS, amely kormányhivatal, a továbbiakban köteles lesz publikálni állandó bizottságai üléseinek jegyzőkönyveit, illetve ezek olyan részleteit, mint a szavazati arányok és a kisebbségi vélemények.
A francia jogalkotás rendje egyébként még a szenátusi revízió után is lehetőséget ad további módosításokra a tervezet [illetékes közjogi méltóság általi] aláírása, és a hivatalos közlönyben való megjelentetése előtt.

Az, hogy az adaptációs törvény ilyen gyorsan megjárta a parlamentet, a Scrip szerint arra mutat: a képviselők tudatában vannak, hogy meghozatala régóta esedékes. Az Európai Bizottság érvényben lévő rendelkezései szerint a 2004/27/EC adaptációs törvényeit a tagállamoknak 2005 októberéig meg kellett volna alkotniuk.