Gyorsan járj, tovább élsz!

A rendszeres mozgás fontosságát mind gyakrabban tanácsolják, de annak gyorsaságáról eddig nem sok szó esett.

A gyaloglás ütemének kérdése, a járás sebessége azonban az eddigi vizsgálatokban nem szerepelt. Egy most megjelent tanulmány szerzői dr. Hiroshi Nose (Shinsu Univ.Graduate School of Medicine, Japan) vezetésével idősebb embereket gyalogoltattak, járattak különböző gyorsasággal és azt figyelték, hogy teherbírásuk, vérnyomásuk, izomrendszerük és aerob kapacitásuk hogyan alakult.

A tanulmányban 186 hölgy és 60 férfiú vett részt. Átlagos életkoruk 63-66 év volt. Az önként jelentkező vizsgálati alanyok véletlenszerű elosztás alapján három csoportba kerültek. Az egyik csoportba randomizáltak csak annyit mozogtak, ami mindennapi életükhöz szükséges volt, egy másik csoport tagjai mérsékelt intenzitású fizikai terhelést teljesítettek, a harmadik csoportban lévőket viszont nagy mozgásteljesítményre kérték.

A közepes fizikai teljesítmény azt jelentette, hogy a vizsgálati alanyok aerob kapacitásuknak mintegy 50 százalékával gyalogoltak és az általuk viselt pedométer igazolta, hogy hetenként legalább négy napon át napi 8000 lépést tettek meg. A nagy teljesítményre sarkallt résztvevők accelerométerrel mozogtak és arra kérték őket, hogy hetenként legalább négy nap járjanak öt percig aerob kapacitásuk 40 százalékának megfelelő tempóban, amit három percig aerob kapacitásuk 70 százalékára növeljenek.

A tanulmány végén mérték az alsó végtagi izomerőt, kerékpározás során az aerob kapacitás csúcsértékét, illetve a gyalogláskor elért aerob csúcskapacitást a vizsgálat előtt, illetve végén.

A nagy terhelést végző résztvevők alsó végtagi izomteljesítménye 17 százalékkal növekedett, kerékpározáskor az aerob kapacitásuk 8 százalékkal lett több, gyalogláskor pedig 9 százalékkal (p minden esetben <0.001). Ezek a mért teljesítmények a mérsékelt terhelésűek adataihoz hasonlítva is statisztikailag szignifikáns mértékben lettek jobbak (p minden esetben <0.01).

Ami igen fontos: a nagy terhelésű csoportban a nyugalmi systoles vérnyomás a mérsékelt terhelésü egyénekéhez képest 9 Hgmm-el lett alacsonyabb (p=0.01). A nyugalmi vérnyomás csökkenése a mérsékelt terhelésűek között 5 Hgmm-nek felelt meg. A kifejezett fizikai terhelés vérnyomáscsökkentő hatása mind a mérsékelt-, mind a nem-terhelt résztvevők csoportjához képest szignifikánsnak mutatkozott.

A téma egyik neves szakértője, James A. Levine (Div.Endocrinology., Diabetes, Metabolism and Nutrition, Mayo Clinic, Rochester, Minn.) a tanulmányhoz írott szerkesztőségi közleményében hangsúlyozza: az eredmények értékelésében figyelembe kell venni, hogy aki nagyobb fizikai teljesítményre képes, az eleve egészségesebb a gyengébbekhez képest. A humanidák az utóbbi néhány millió évben úgy fejlődtek, hogy két lábon gyalogoltak. A dolgozat legfőbb tanulsága, hogy naponta rendszeresen gyalogoljunk a parkban, utcán, munkába és hazafelé és néha lépteinket gyorsítani is érdemes, még akkor is, ha nem kergetnek.

(Forrás: Mayo Clin.Proc. 2007, 82(7):803-811)