Infarktusmegelőzés cseresznyével?

A cseresznye kedvezően befolyásolja a gyulladás-jelző fehérje frakciók vérszintjét, így lassítja az érelmeszedést.

Amerikai kutatók Darshan S. Kelley (U.S. Dept. of Agriculture) vezetésével azt vizsgálták, hogyan változik az érelmeszesedés alakulására utaló kockázat-jelzők vérszintje akkor, ha az egészséges önkéntesek megszokott étrendjüket minden nap 28 deka ropogós cseresznyével egészítik ki.

A vizsgálatban 18 férfi és nő vett részt, akiknek véréből három kockázat-jelző szintjét határozták meg a cseresznyézés előtt, majd egy hónapi gyümölcsfogyasztás után, illetve egy újabb hónap múlva, amikor már a vizsgálati alanyok nem ettek cseresznyét. Vizsgálták a vérzsírok szintjét is, mivel azoknak is fontos szerepük lehet a szív- és érbetegségek kockázatában.
A cseresznyézés sem a „hasznos" – HDL -, sem a káros koleszterin – LDL – vérszintjét nem befolyásolta és az összkoleszterin, vagy a triglicerid szintje sem változott értékelhetően. Nem befolyásolta egyébként a gyümölcs a vércukor- vagy az inzulin koncentrációt sem. A gyulladást jelző fehérjék – például a CRP – mennyisége viszont 25 százalékkal csökkent (p<0.05), de csak a cseresznye fogyasztás időszakában és egy hónappal később, cseresznyézés nélkül ismét a kiindulási értékre emelkedett vissza.

A szerzők úgy értékelik az eredményt, hogy a cseresznye valamilyen módon kedvezően befolyásolja a gyulladás-jelző fehérje frakciók vérszintjét, aminek szerepe lehetne az érelmeszedéses folyamat lassításában. Egészségünk szempontjából mégis csak érdemes lehet bárkivel egy tálból cseresznyézni, ha nem juthat jogtalan előnyhöz és megoldható, hogy kapcsolatunk csupán a gyümölcsevésre korlátozódjék…
(Forrás: J. Nutrition, 2006, 136:981-986)