Londoni konferencia a gyógyszeripar stratégiáiról | Weborvos

Az európai ipart kudarcra ítélné, ha minden gyógyszer árát generikum-szinten állapítanák meg.

Andrew Witty

Az iparág gyógyszerpromóciójának modellje nem, csak az intenzitása változott – vélekedett Witty a Financial Times nemrégiben, Londonban rendezett globális gyógyszeripari konferenciáján –, és ez oda vezetett, hogy egyes országokban egy-egy orvost egy gyógyszergyárnak akár tíz ügynöke is felkeres, akik ráadásul ugyanazt a gyógyszert árulják.

Nem csoda, hogy ez a helyzet próbára teszi az ipart, állapította meg az elnök: a vállalatok szeretnék növelni az eladásokat, amelyek alapjául az K+F-befektetések generálta új ötletek és technológiák szolgálnak, s valamiképpen e növekedést is elő kell mozdítaniuk. Elismerte, hogy a promóciós gyakorlat nem egykönnyen változtatható meg, de úgy vélte, hogy a jövőben azok lesznek a sikeres cégek, amelyek „nagyszerű kapcsolatban" vannak fogyasztóikkal – nem pedig azok, amelyek a leginkább igénybe veszik az orvosok idejét.

Nemcsak a promóció hangsúlyait kell azonban áthelyezni – így Witty –, a piaci fizetőknek [azoknak, akik az egészségügyben vagy a biztosítóknál a termékek megvásárlásáról vagy támogatásáról döntenek] több rugalmasságot kell tanúsítaniuk, s nem szabad ezeket olyan árucikkeknek tekinteniük, amelyek költségeit okvetlenül minimalizálni kell, hiszen megvásárlásukkal a jó minőségű egészséggondozásba invesztálnak. A betegek nem a legolcsóbb, hanem a leghatékonyabb ellátást akarják – mutatott rá.

Az európai piacon Witty szerint az utóbbi öt évben nemigen törődtek az értékkel és a minőséggel, pedig éppenséggel az érték az, amely ösztönzi az innovációt, az európai ipart pedig kudarcra ítélné, ha minden gyógyszer árát generikum-szinten állapítanák meg. „Remek gyógyszerért nagy pénzt, silány gyógyszerért filléreket" – foglalta össze piaci filozófiáját, és jelezte, hogy nyíltabb vitákra van szükség az árregulációs hatóságokkal.

„Sikeres K+F – ez az egyetlen dolog, amely nélkül gyógyszeripari cég nem lehet sikeres" – szögezte le a GSK-vezető, hozzátéve, hogy ez ügyben nélkülözhetetlen a portfolió-szemlélet, vagyis hogy ez irányú tevékenységüket a vállalatok a lehető legtöbb területen folytassák. A K+F aránya a beruházásokon belül ugyancsak fontos, tette hozzá. Megállapította, hogy az utóbbi 15-20 évben a nagy gyógyszeripari vállalatoknak komplexebb kutatási szervezeteket kellett volna működtetniük, és itt az ideje, hogy elmélyítsék együttműködésüket, legyőzzék idegenkedésüket a másutt fejlesztett termékektől, szorosabb együttműködést alakítsanak ki a tudományos élet szereplőivel, és például megpróbáljanak részesedni az ázsiai innováció hozadékaiból.