Madárinfluenza: érdek gerjesztette hisztéria-járvány?

A WHO igazi feladata az volna, hogy a pánik növelése helyett világméretű koordináló szerepet játsszon egy járvány kitörése esetén.

A hírhedett „spanyol nátha" 1918-19-ben okozta sokak halálát. Ezt a nagy patogeneticitás, az emberről-emberre történő fertőzés és az jellemezte, hogy magas volt a halálozási ráta a fiatal korosztályokban. A mortalitás fokozódása az évszakok átlagához képest a 65 évesnél idősebbek között 166/100.000 volt, a fiatalok között ez a plusz-halálozás 546/100.000-nek adódott, százszorta nagyobb, mint az 1968-69-ben lezajlott járvány idején. Kérdés azonban, hogy mi történnék ma, ha ténylegesen kitörne a madarak által hordozott vírus mutációja – H5N1 - okozta világjárvány.

Tavaly szeptemberben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékese úgy nyilatkozott a médiának, hogy a madár-influenza okozta pandémiában 150 millió ember is elpusztulhat. Új, fokozottan patogén vírus-mutáció lehetősége – természetesen – bármikor előfordulhat, de számos, más kórokozó is hasonló veszéllyel járhat. Szakemberek emlékeztetnek az Ebola-epidémiára, a HIV vírus fokozott virulenciájú változatának („superbug") megjelenésére, illetve a belga dioxin-krízisre.

A kilencvenes években – emlékeztetnek az epidemiológusok – dioxin került Belgiumban az élelmiszerláncba és ez hatalmas közegészségügyi krízishez vezetett. A helyzetet azonnal kihasználta a belga ellenzék, mert éppen a választások előtt történt, az erősen szabályozott európai élelmiszerpiacon az élelmes cégek részvényeinek értéke az egekbe szökött, mások meg tönkrementek. A dioxin pánik miatt hét millió tyúkot és hatvanezer sertést lemészároltak, miközben egyetlen ember nem akadt, akinél a dioxin mérgezés leghalványabb tünetét észlelték volna.

A veszélyről szóló hírekre a nagyközönség általában eltúlzottan reagál. Példaként fölhozzák, hogy amikor Hong Kongban megjelent a SARS (súlyos akút respiratorikus syndroma) és a tudományos adatok alapján az egészségügyi hatóságok az arcmaszk viselését csak az ilyen betegekkel foglalkozó osztályokon javasolták betegek, ápolók számára egyaránt, szinte az egész városban maszkot hordtak az emberek. A British Medical Journal közöl egy fényképet, amelyen a balettiskola növendékei láthatók próba közben. A táncoló leánykák rózsaszínű tüllszoknyát és zöld szájmaszkot viselnek…

Kérdéses a diagnosztikus eljárások pontossága is. Amikor a vírust egy-egy elhullott hattyú teteméből kimutatják, soha nem hangzik el, milyen a módszer érzékenysége, illetve specificitása, mekkora a szórás. Nem esik szó arról, hogy előfordul-e a vírus a teljesen panaszmentes, egészségesnek tűnő állatokban, sőt emberekben is, és meghatározása mennyire pontos, kiváltképp akkor, amikor az emberre veszélyes változatot vélik megtalálni.

Alapvető gond, hogy a tényleges veszélyt, kockázatot nem tudjuk fölmérni. Az emberek általában túlbecsülik a ritka események veszélyét – pl. madár-influenza járvány -, viszont alulbecsülik a gyakori események – pl. a téli időszakban szinte törvényszerűen megjelenő influenzás fertőzés – kockázatát. Sokkalta nagyobb annak veszélye, hogy a következő télen autóbaleset áldozatai legyünk, mint annak, hogy influenza járványban meghaljunk. Ráadásul nagyobb kockázat a szokványos influenza vírusfertőzés, mint valami vírus okozta járvány kitörése.

A menetrendszerűen megjelenő téli influenza összességében sokkal több fertőzéshez vezetett és halált okozott, mint az eddigi influenza világjárványok. Sőt: a szokványos influenza fertőzés csak a második világháború óta is sokkalta több ember életét követelte, mint a gyakran emlegetett 1918-as világjárvány. A katasztrófa-ellátás szakemberei azt is említik, hogy a madár-influenzával riogatók a kérdést szinte kizárólag egészségügyi gondként fogják fel, pedig bármilyen pánik-helyzetben az igazi hiány először az élelmiszer- és az üzemanyag ellátásban alakul ki, amit az emberek szinte azonnal fölvásárolnak, ezért erre is fontos feladat volna fölkészülni.

A WHO igazi feladata az volna, hogy az iatrogén pánik növelése helyett világméretű koordináló szerepet játsszon az esetleges járvány kitörése esetére, végrehajtható és racionális forgatókönyveket dolgozzon ki a megfelelő egészségügyi lépésekről. Nem szerencsés, ha a világszervezet olyan gyógyszerek vagy vakcinák raktárkészletének növelését támogatja, melyek hatékonyságát hitelt érdemlően még nem bizonyították és olyan szakértők, oltószer-gyártók és tanácsadók véleményét fogadja el kritika nélkül, akiknek anyagi érdekük fűződik a pánikkeltéshez.

(Forrás: BMJ, 2006,332:783-792)