Madárinfluenza-vírussal fertőzöttek Nagy-Britanniában

Négy ember szervezetében mutatták ki a madárinfluenza-vírus egy kevéssé veszélyesnek tartott törzsét a nagy-britanniai Walesben, ahol a minap egy kisebb csirketelepen észlelték a kór jelenlétét.

Képünk illusztráció

A telep tulajdonosa még május első felében vásárolt 15 csirkét, amelyek mindegyike azóta elhullott. Az elvégzett vizsgálat igazolta, hogy a szárnyasok madárinfluenzától fertőződtek.

A járvány megjelenése után a farmon dolgozó kilenc személyt elkülönítés mellett orvosi vizsgálatnak vetették alá, és a brit Egészségvédelmi Hatóság (HPA) péntek éjjeli bejelentése szerint négyük szervezetében kimutatták a H7N2 vírust.

Az HPA szakértői szerint az e törzs által okozott emberi fertőzés szinte minden esetben enyhe lefolyású, és a lakosságot fenyegető közegészségügyi kockázatok "nagyon csekélyek".

Pat Troop, az Egészségvédelmi Hatóság vezérigazgatója közleményében hangsúlyozta, hogy a szóban forgó vírustörzs továbbra is elsősorban szárnyasok között okoz megbetegedéseket, és nem terjed át könnyen az emberre.

Tony Jewell, a walesi tartományi tisztifőorvos is külön közleményben igyekezett nyugtatni a lakosságot, mondván: az adott madárinfluenza-törzs fertőzőképessége nem túl nagy, és ezt a változatot csak olyan személyek kapják el, akik közvetlen érintkezésbe kerülnek fertőzött madarakkal.

A farm környékét egy kilométer sugarú körben zárt övezetté nyilvánították, és az ott nevelt néhány tucatnyi baromfit már csütörtökön levágták.

Nagy-Britanniában most először mutatták ki a madárinfluenza kórokozójának valamely törzsét emberekben.

A walesi baromfijárvány az első volt azóta, hogy a legnagyobb brit baromfitermék-forgalmazó cég, a jelentős magyarországi érdekeltséggel is bíró Bernard Matthews kelet-angliai pulykatelepén februárban több ezer szárnyas hullott el a H5N1 vírus által okozott járványban; ezután a farmon nevelt összes, 159 ezer pulykát leölték.

A brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) múlt hónapban közzétett végleges jelentése - az addig is vallott hivatalos brit álláspontnak megfelelően - Magyarországot jelölte meg a Bernard Matthews telepén februárban kitört madárinfluenza-járvány legvalószínűbb forrásaként, elismerve ugyanakkor, hogy a magyar eredetre közvetlen bizonyíték nincs.

A DEFRA 32 oldalas áprilisi jelentése végig a magyar eredetre összpontosított, és úgy fogalmazott: jóllehet nincs egyértelműen bizonyított forrás, a "legkézenfekvőbb" magyarázat mégis az, hogy a fertőzés a "legnagyobb valószínűséggel" Magyarországról importált pulykahússal került Nagy-Britanniába.

A DEFRA-jelentés szerint ilyen hús "tünetmentesen fertőzött" magyar pulykaállományból eredhetett.

A madárinfluenza jelenlétét eddig háromszor észlelték Nagy-Britanniában; az első eset tavaly volt, amikor egy elhullott hattyú szervezetében izolálták a H5N1 változatot, Skóciában.