Mégsem olyan piszkos a pénz?

A nikkel, alumínium és bronz ötvözetéből készült pénzérmék toxikusak lehetnek a kórokozók számára.

A fémpénzeken lévő baktériumokat, vírusokat és egyéb "fenevadakat" hangrezgés segítségével távolította el, majd akkurátusan megszámlálta a mikroorganizmusokat. Mint kiderült, négyzetcentiméterként átlagosan mindössze 1-2 kórokozó szennyezte a fémpénzt, néhány érme pedig teljesen steril volt, legalábbis Frank Vriesekoop állítása szerint.

A jelenséget a kutató azzal magyarázza, hogy a nikkel, alumínium és bronz ötvözetéből készült pénzérmék toxikusak lehetnek a kórokozók számára.

A papírpénz esetében egészen más eljárást alkalmazott a tudós: a bankjegyeket egy miniatűr "mosógépben" kimosta, majd az így nyert folyadékot bakteriológiai elemzésnek vetette alá. A papírpénz valamivel szennyezettebbnek bizonyult, a bankjegyeken négyzetcentiméterenként akár több tucat mikroorganizmus is tanyázott.

Ami az összetételt illeti, akadt coli-baktérium és Salmonella, Staphylococcus és gyomormérgezést kiváltó Bacillus cereus, s találtak antibiotikum-rezisztens kórokozókat is.
Frank Vriesekoop most azt szeretné kideríteni, képesek-e a mikroorganizmusok szaporodni a pénzen, függenek-e életfunkcióik a bankjegy, vagy fémpénz felületétől, valamint azt, hogy más valutákkal összehasonlítva több, vagy kevesebb kórokozó szennyezi az ausztrál dollárt.