Mennyibe kerül a szívbeteg az Európai Unióban?

Még mindig a szív-érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb idő előtti halálozást az Európai Unió országaiban.

Magyarország sajnos még nem tart itt. Amint az a European Heart Journal júliusi számában megjelent összehasonlításból kiderül, hazánkban a cardiovascularis halálozás miatt elveszített munkaképes évek tekintetében a 3. legrosszabb helyen állunk Lettországot és Észtországot követően, míg a megbetegedés miatti munkaerő-kiesés szempontjából a 6. helyen, nem sokkal előzve meg a hetedik Németországot. Az EU országai közül Magyarországon a legnagyobb a szív-érrendszeri halálozás miatt elveszített aktív évek száma a nők esetében. Ez is mutatja a nők szív-érrendszeri megbetegedéseit megelőző program létjogosultságát.

A cikk szerint, az egyes egészségügyi szolgáltatói szinteken cardiovascularis betegségekre költött összeg igen nagy különbségeket mutat és inkább a finanszírozási technika és az egészségügyi rendszer felépítéséről ad információt, mintsem a tényleges költségekről. A kiadások a háziorvos orientált brit rendszerben az alapellátásban a legnagyobbak, a szűkös kórházi kapacitásnak megfelelően, a fekvőbetegellátás kiadásai arányaiban alul maradnak. Hollandiában is jelentős az alapellátási kiadás, de itt a kórházakban nagyobb arányú betegellátás folyik. Itthon, a járóbeteg-forgalom aránytalanul magas volta tükröződik az adatokban.

Az összehasonlítható populációval rendelkező országokban, mint Ausztria vagy Csehország nagyobb (576, illetve 303 millió EUR) a szív-érrendszeri gyógyszerekre költött összeg, mint nálunk (259 millió EUR).

Ausztria, illetve Csehország az egészségügyre fordított kiadásoknak 11,4 százalékát, illetve 14,3 százalékát fordítja a cardiovascularis betegek ellátásra, míg hazánkban ez az arány 9,3 százalék. Az egészségügyi ellátás költségeinek kétharmadát a kórházi kezelésre fordítják, a technológia igényes beavatkozások magas árát a kevésbé fejlett országok az alacsony munkabérekkel kompenzálják.

Az egészségügyi és munkaerőpiaci költség vonzatok mellett érdemes lenne adatokat gyűjteni az életmód és környezeti tényezők kedvező befolyásolására kiadott összegek megtérüléséről is.