Okos pénztárgépek

Alapvető tévedés, hogy a gyógyszerárusítás liberalizálása a verseny fokozásával automatikusan árcsökkentő hatású lenne.

Portugáliában az „Orden de Farmaceuticos de Portugal" adatai szerint a recept nélkül kapható gyógyszerkészítmények forgalmazásának második éve végrehajtott liberalizációja óta az árak mintegy tíz százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a sürgősen szükséges gyógyszerek elérhetősége nem lett lényegesen jobb.

A betegek gyógyszerekkel kapcsolatos tájékozottsága is általában világszerte siralmas. Egy új, amerikai vizsgálat azt mutatta, hogy a rosszabbul iskolázott emberek a gyógyszerek dobozában lévő, sokszor több oldalnyi, apróbetűs betegtájékoztatót az esetek többségében egyáltalán nem értik. Mindehhez az Egyesült Államokban az is hozzájárul, hogy mind több olyan amerikai van, akinek az amerikai-angol nem az anyanyelve és az angol szöveget csak hellyel-közzel képes követni.

A helyzet nálunk sem igazán jó: egy most végzett fölmérés tanúsága szerint a betegtájékoztatóban lévő információ – például a készítmény összetétele – a felnőttek 71 százalékának szinte semmit nem mond, 35 százalék számára a hatóanyagról, 12 százalékának a hatóanyag „családjának" tekinthető gyógyszercsoportról szóló tájékoztatás nem érthető. A megkérdezett magyar páciensek 41 százaléka a betegtájékoztató alapján nem tudta megmondani, hogy receptköteles gyógyszerét milyen, más készítménnyel nem szabad együtt alkalmazni.

Az előbbiek után kellemes meglepetés az a hír, hogy Chilében a „Farmacias Ahumadas" patikalánc gyógyszertáraiban olyan pénztárgépeket szereltek fel, melyek mind a receptre kiszolgált, mind a recept nélkül kapható patikaszerek kiadásakor a pénztári blokkhoz rövid, világos, nyomtatott információt is mellékelnek. A tájékoztatóban a beteg számára érthető megfogalmazásban olvasható, hogy a készítmény mire használatos, mikor kell bevenni, milyen kölcsönhatásai lehetnek más gyógyszerekkel, vagy az elfogyasztott étellel-itallal.

(Forrás: OTCNewsflash, 2007, január 19)