Szabadkereskedelmi megállapodást sürget a Lilly | Weborvos

A két ország máris évi 200 milliárd dollár értékben kereskedik egymással.

Sidney Taurel elnök-vezérigazgató

Először történik meg, hogy egy nagy amerikai gyógyszergyártó efféle indítvánnyal áll elő: fontos kétoldalú együttműködési területeket érintő gazdasági integrációt javasol, de a mostani megnyilatkozás mégsem okoz mindenkinek meglepetést, mert az Egyesült Államok az utóbbi időben több ázsiai állammal is törekszik SzKE megkötésére. Ezzel kapcsolatban egyébként – a szabadalmakat és az árszabást illetően – számos aggodalom is megfogalmazódott az ágazatban, a gyártók azonban általánosságban határozottan üdvözlik a tendenciát.

Nem valószínű, hogy Japánnal a közeljövőben megkötnék az egyezményt, ez ugyanis kiterjedt, hosszantartó, igen bonyolult tárgyalásokat feltételez, és a szigetországot a mezőgazdaság védelme, amely politikailag is kényes szempont, egyszersmind távol is tartja egy elsietett szerződéstől. A két ország, melyek együtt a világgazdaság bruttó termelésének felét adják, máris évi 200 milliárd dollár értékben kereskedik egymással.

A vázolt nehézségek ellenére Sidney Taurel, a gyógyszeróriás elnök-vezérigazgatója több alkalommal is állást foglalt az ügyben, legutóbb Japánban, az ottani Amerikai Kereskedelmi Kamara összejövetelén, ahol az innováció és a verseny várható fellendülésével érvelt. Mint mondta, az új helyzetben lényegesen átalakulna a japán árpolitika, és felgyorsulnának azon reformok is, amelyeken évek óta dolgozik az amerikai gyógyszerszakma.

„A kétoldalú kereskedelmi tárgyalások egyik célja az árpolitika és a piacrajutás útjában álló mesterséges akadályok csökkentése volna" – nyilatkozta a Scripnek. Ezek visszafogják a japán ipart, és kevéssé vonzóvá teszik az országot az amerikai cégek számára. Hangsúlyozta azonban, hogy figyelmet érdemel egy másik nagy téma, a klinikai vizsgálatok (gazdasági-jogi) környezete is. Egy SzKE növelné a kutatási-fejlesztési befektetéseket, munkaalkalmakat teremtene és hozzájárulna a japán K+F-eredmények nemzetközi hasznosításához – jósolta.

Az amerikai-japán SzKA gondolata először mintegy húsz esztendeje vetődött fel, előrelépésre azonban politikai okok, a kereskedelmi forgalom állandó növekedése és a bilaterális, különböző szektorok együttműködését javító reformkezdeményezések folytán nem került sor.
Az Egyesült Államok mindazonáltal újabban efféle egyezmények megkötésére törekszik különböző ázsiai országokkal, és még 2007 közepe előtt igyekszik végére jutni a tárgyalásoknak – eddig van ugyanis lehetősége Bush elnöknek a nemzetközi kereskedelem előmozdítására.

A thai kormánnyal folytatott megbeszélések ugyanakkor széleskörű helyi ellenállást váltottak ki, Thaiföldön ugyanis attól tartanak, hogy az esetleges, a szellemi tulajdonhoz való hozzáférést korlátozó szigorúbb intézkedések megnehezítenék a hozzájutást az olcsó retrovírus elleni gyógyszerekhez, ami, tekintettel az ország HIV-helyzetére, súlyos következményekkel járhatna. A Dél-Koreával folytatott tárgyalások nemrég azért feneklettek meg, mert az amerikaiak aggályosnak ítélték egy konkrét gyógyszerár-lista intézményesítését.

Laurel, megengedve, hogy az amerikai-japán egyezkedésre még nem jött el az idő, sürgette az ipari és a gazdaság-stratégiai kutató szervezeteket, valamint az egyetemeket, hogy tevékenységükkel – a gazdasági előnyök felmérésével és vitatémák ajánlásával – lássanak hozzá „a terep előkészítéséhez". Javasolta, hogy Washington és Tokió szorgalmazza a Világkereskedelmi Szervezet júliusban, a katari Dohában megszakadt többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak folytatását.
Taurel élvezi Ira Wolf támogatását, aki az amerikai gyógyszeripari szervezet, a PhRMA japáni képviselője, és aki korábban Japánban és Kínában hazája kereskedelmi képviseletének második embereként szolgált. (Munkatársa volt Max Baucus demokrata párti szenátornak is, aki határozottan támogatja a Japánnal és más ázsiai országokkal kötendő SzKE-k ügyét.)

Japán több ázsiai szomszédjával is törekszik hasonló megállapodásokra, első sorban azokkal, ahol magas vámtarifák akadályozzák a kétoldalú kereskedelmet. Noboru Hatakeyama, a Japán Gazdasági Alapítvány elnöke nemrégiben például javasolta, hogy az amerikaiakkal folytatandó tárgyalásokat legalábbis fontolóra vegyék.

Egyes megfigyelők szerint az amerikai-dél-koreai SzKE-egyezmények sikere – amivel kapcsolatban egyébként Taurel is derűlátó – Japán számára is ösztönzésül szolgál majd. A Scrip úgy véli, a kereskedelem ázsiai regionális liberalizációja hozzájárulhat az Egyesült Államok tárgyalóasztalhoz kényszerítéséhez.