Szívkoszorúér-áthidalás - váratlan problémákkal

Súlyos keringési rendellenességek hívják fel a figyelmet az eltömődő szívkoszorúérre. Napjaink szívsebészeti gyakorlatában ilyenkor a katéterezés, illetve az elzáródott érszakasz kicserélése, a by-pass a gyógyító megoldás. A cserét vagy a páciens szervezetéből származó valódi érdarabbal, vagy úgynevezett sztent-tel oldják meg. Utóbbiak fémes anyaga, illetve sejtburjánzást gátló bevonata azonban olykor éppen az újbóli érelzáródás körülményeit teremti meg - derült ki a szívsebészek nemzetközi kongresszusán.

Németországban már évente negyedmillióan kapnak manapság a koszorúerükbe a hibás szakaszt pótló fémcső-darabot, amelyet a nemzetközi orvosi nyelvben sztent-nek neveznek (egy, az ilyen pótanyagokkal foglalkozott Stent nevű orvos-vegyészről). Ám kiderült, hogy a testidegen fémek gyulladást gerjesztenek a koszorúérben s az megindítja az eret elzáró, károsító sejtek kifejlődését, ezért az esetek negyedrészében ismét kifejlődik az elzáródás, ami miatt a sztentet egy újabb operációval ki kell cserélni.

Három évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az akkor bevezetett, sejtfejlődést gátló anyaggal bevont DES-ek (Drug Eluting Stent=gyógyszerrel kezelt sztent) nagymérvű alkalmazásával a problémák elkerülhetők lesznek. Az elmúlt három évben hatmillióan kaptak ilyen DES-t, ami tizedére csökkenti az újra kialakuló érelzáródások számát. Amerikában és Svájcban a by-pass műtétek 90 százalékában már DES-t ültetnek a koszorúérbe, annak ellenére, hogy hatszor annyiba kerül, mint egyszerű elődje.

Ám a 2006.szeptemberi, barcelonai szívsebész-kongresszuson megdöbbentő DES-problémára derült fény. Nevezetesen arra, hogy bevonó-anyaguk nagymértékben elősegítheti a vér alvadását, ami viszont olyan vérrögök képződéséhez vezet, amelyek a szívkoszorú-eret váratlanul és gyorsan elzárva hirtelen halált okozó szívtrombózist okozhatnak. A másfél éves összehasonlító vizsgálatok alatt a DES-t kapott betegek hat, a régi sztent-tel élőknek viszont csak egy százaléka kapott szívtrombózist.

Legújabban az amerikai Conor Medsystem által gyártott, akár többféle gyógyszert is a kívánt helyre szállító, a vérben aztán feloldódó és nem rögösödő anyagú "virsli-fonat sztentet" ültetnek be. A homburgi német egyetemi klinikán viszont Bruno Scheller irányításával kis, gyógyszerrel megtöltött, a vérben feloldódó ballonokat operálnak be a koronaér gyógyszerrel helyrehozni remélt részébe. A huszonkét, ilyen módon gyógyszerezett páciens közül fél év multán csupán egynél jelentkezett re-sztenózis (azaz a hiba újólag jelentkezése, s a művelet megismétlésének szükségessége). Viszont - amint arról a New England Journal orvosi szaklap 355. kötetében is beszámoltak -, azok közül, akiket kísérlettel egyidejűleg a szokásos sztenttel gyógyítottak, csaknem minden második operált betegre újabb műtét vár, mert az elzáródás láthatóan kezd ismét kifejlődni.

A sztentek kialakítása, alkalmazása tehát a jelek szerint széleskörű fejlesztés előtt áll.

A jelenség is felhívja a figyelmet arra, hogy új gyógyszerek, eljárások alkalmazását hosszas és gondos hatásvizsgálatoknak is meg kell előznie.