USA: nyugdíjba küldik a tojást?

Egymilliárdért kötnek szerződéseket a tojásalapú vakcinagyártás kiváltására.

Az egészségügyi és humán-szolgáltatási minisztérium (HHS) képviselői a mostani szerződéseket ünnepélyes keretek közt, Washingtonban írták alá a cégek vezetőivel, ugyanekkor a számokat is közzé tették (GlaxoSmithKline: 274,5 M USD, Medimmune: 169,5 M USD, Solvay: 298,6 M USD). Közösen kapott 41 M USD-t egy számítástudományi cégszövetség (tagjai a Baxter és a DVC). A szerződéseket abból a 3,8 milliárd USD-ból finanszírozzák, amelyet a kongresszus 2006-ra, az influenza pandémia megelőzésére irányzott elő.

Mike Leavitt miniszter (HHS) sajtóértekezletén kifejtette: a modernizáció elodázhatatlan. „Jelenlegi, tojás alapú vakcinagyártási kapacitásunk elégtelen a vészhelyzetben jelentkező plusz-szükségletek kielégítésére.

Az új technológiáktól azt remélik, hogy segítségükkel jóval rövidebb idő alatt több oltóanyagot lehet előállítani. Az is cél, hogy a fejlesztésekre az Egyesült Államok területén kerüljön sor, s hogy az új vakcinák számos belföldi forrásból származzanak, hogy világjárvány esetén az amerikaiak ne szoruljanak külföldi szállítókra.

Leavitt – hivatkozva a szezonális oltóanyag iránti növekvő igényekre és a „mindinkább fenyegető" világjárványra, létfontosságúnak nevezte olyan rendszer létrehozását, amelynek kapacitása vészhelyzetben fokozható.
A vállalatok egyelőre a sejtalapú vakcinagyártási technológiák fejlesztésének kezdeti fázisában tartanak, Leavitt szerint azonban e technológiák ígéretesek: az influenza-oltóanyag gyártásának megbízható, nagyobb dimenziókban is alkalmazható módszerei lehetnek. „Derűlátóak vagyunk, de ne maradjon említés nélkül, hogy a sejtkultúrákban való oltóanyag-előállítás technológiájának még be kell válnia a gyakorlatban" – mondta.

„A jelenlegi, tyúktojás-alapú vakcinagyártó eljárások egyszerűen elégtelenek, nem lehet velük kellő mennyiségű oltóanyagot előállítani az ország számára" – tette hozzá. A szerződések végső célja 300 millió adag influenza-oltás előállíttatása a vírus izolálását követő hat hónap alatt. „Feltételezésünk szerint erre 3-5 év múlva leszünk képesek" – így a miniszter.

Ezen közben a kormányzat a gyártókkal négymillió adagnyi, hagyományosan, tojásban előállított a jelenlegi H5N1 elleni vakcinára kötött szerződést: az így kialakuló készletet stratégiai tartalékként országos központokban őrzik majd. „Elismerjük, hogy végső soron nem ez az anyag a tökéletes megoldás, valamiféle védelemre azonban szükség van".

A The New York Times bírálta a tárcát nehézkességéért. Egy szerkesztőségi cikk szerint a legfontosabb cél „… a hazai gyártási kapacitás növelése és modernizálása volna, hogy az amerikaiakat hat hónap leforgása alatt elég vakcinával láthassák el… e céltól azonban éppoly távol vagyunk, mint korábban bármikor".
„Tavaly ősszel az illetékesek azt mondták, a cél négy-öt év alatt elérhető. Fél évvel később ugyanez a cél még mindig öt évnyire van, és elérése a vakcinagyártók szerepvállalásától és felelősségtudatától függ. A Kongresszusnak meg kell vizsgálnia, hogy agresszívabb eszközökkel gyorsítható-e az ipar tevékenysége."